Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-ban élő mintegy tízmillió nem uniós országból érkezett emigráns stabilabb jogi helyzetét veszélyezteti, hogy a tagállamok zöme nem tett eleget kötelezettségének. Vagyis nem ültette át törvénykezésébe azt a jogszabályt, amely szerint jelentősen szélesebbé válnak a jogai azoknak a bevándorlóknak, akik öt évet töltöttek legálisan az EU valamely tagállamában, megfelelő megélhetési forrással, továbbá betegbiztosítással rendelkeznek. Azaz néhány korlátozástól eltekintve – például a választójog terén – gyakorlatilag a befogadó ország állampolgáraival hasonló jogokat élvezhetnek. A rendelkezés alól három ország, Nagy-Britannia, Dánia és Írország opcionális felmentést kapott, a maradék 22 közül viszont mindössze öt gondoskodott a törvény alkalmazásáról.
A 2003-ban egyhangúan elfogadott bevándorlási törvény átültetési határideje ma jár le, és az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy eljárást kezdeményez a 17 renitenssel, köztük Magyarországgal szemben. Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Litvánia az az öt ország, amely megadta bevándorlóinak a többletjogokat. Az továbbra is teljesen a tagállamok hatáskörében marad, hogy milyen kiegészítő feltételeket fogalmaznak meg a bevándorlókkal szemben, így van, ahol nyelvvizsgához kötik a „felértékelést” vagy előfordulhat, hogy lojalitást vállaló esküt kell tenni.
