Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Parlament (EP) elfogadta a bányahulladékra vonatkozó irányelvet, amely a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével korlátozza az ásványi anyagok kitermelését. A bányákat üzemeltető vállalkozásoknak anyagi garanciát kell vállalniuk az elsődleges hulladékkezelés mellett az érintett területek rehabilitálásának költségeire is, egyúttal figyelemmel kell lenniük a fenntartható növekedés elvére. Ami a hulladékkezelést illeti, szigorú szabályok vonatkoznak majd a föld és a vízkészletek védelmére is. Az irányelvnek része az Európai Bizottság kezdeményezése arról, hogy a tagállamok térképezzék fel a már elhagyott bányákat, és a későbbiekben szabályok várhatóak az itt okozott esetleges környezetvédelmi károk felelősségének megállapítására.
Az európai bányászatból származik az EU-ban keletkező hulladék mintegy harminc százaléka, és az elmúlt években, súlyos környezeti katasztrófákhoz vezettek az elégtelen biztonsági intézkedések. A bányákat fenntartók felelősségének megállapítása, illetve a bányászati hulladékokról szóló direktíva létrejötte közvetlenül kapcsolódik a romániai Nagybánya melletti aranybánya által okozott környezeti katasztrófához, Brüsszel ugyanis akkor tűzte napirendre az uniós szintű törvényalkotást. Az akkori katasztrófa nyomán több mint száz tonna cianid került a romániai és magyarországi folyókba. Az EP képviselőinek követelésére az uniós csatlakozási tárgyalásokat már korábban lezáró román és bolgár kormány nyilatkozatban vállalta, hogy nem kérnek halasztást az egyébként két év múlva hatályba lépő direktíva alkalmazására. Hegyi Gyula szocialista képviselő szerint – aki az EP-vitában is felszólalt – az új irányelv azt is jelenti, hogy Románia nem nyithatja meg tervezett formájában a verespataki aranybányát.
