Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákiában és Csehországban is választások lesznek az idén, míg Lengyelország tavaly már túlesett ezen, de a kisebbségi kormány helyzete meglehetősen ingatag, így egyre valószínűbb, hogy még az idén előrehozott választásokra kerül sor. A tavaly őszi lengyel választási kampány volt az eddigiek közül a leghosszabb és legdrágább. A 460 képviselő megválasztása 92 millió zlotyba (6 milliárd forintba) került, vagyis 50 millióval többe, mint a négy évvel korábbi. A győztes Jog és Igazságosság (PiS) és a második helyezett Polgári Platform (PO) egyaránt 27 millió zlotyt kapott. A jogszabályok elméletileg pontosan szabályozzák a kampányköltségek megengedhető nagyságát. A parlamenti választásokra 30 milliót, az elnökválasztásra 13,8 milliót költhetnek, amelyet az elszámolások benyújtása után a költségvetésből kapnak meg.
A hivatalos összegek természetesen nem elegendőek a kampányok finanszírozására, ezért bár a törvény előírja az átláthatóságot, a pártok a legkülönbözőbb trükkökkel kijátsszák a szabályokat, hogy megnöveljék forrásaikat. Az elnökválasztás finanszírozásában például nagy szerepet játszottak az úgynevezett téglajegyek, amelyek lehetővé teszik, hogy a pártok választási bizottságainak javára bárki, 1500 zlotyt adományozzon, adatainak megadása nélkül. Ráadásul a jelenleg érvényes szabályok szerint jogi személyeknek is joguk van bármelyik jelölt kampányának támogatásához. Az elnökválasztási keretet mindkét versengő túllépte: Lech Kaczynski megválasztására több mint 18,4 millió, a végül vesztes Donald Tuskéra több mint 16,8 millió zlotyt költöttek. Mindkét kampányban a legnagyobb összeget óriásplakátokra költötték, a fizetett televíziós reklámok a második helyen végeztek.
