A novemberi 2,3 százalék után decemberben 2,2 százalékra mérséklődött az éves szintű infláció az eurózónában – jelentette az Eurostat. Az adat megegyezik az unió statisztikai hivatala által január 4-én közzétett első becsléssel és megfelel a Reuters, a Bloomberg és a Wall Street egységes elemzői konszenzusának. A fogyasztói árak emelkedéséért továbbra is főként az energiaárak okolhatók; az energiaárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció decemberben 1,4 százalékos volt.
A közös valutát használó 12 tagállamban mért infláció mindazonáltal immár a 11. egymást követő hónapban haladja meg az Európai Központi Bank (ECB) által előirányzott „kevéssel 2 százalék alatti” szintet, így az elemzők szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy a jegybank még az első negyedévben újabb kamatemelésre szánja el magát. Ezt megerősíti az ECB szintén tegnap nyilvánosságra hozott havi jelentése is, amely hangsúlyozza: az olajárak emelkedése és a gyorsuló növekedés inflációs kockázatot rejt magában. Az ECB vezető közgazdásza, Otmar Issing a Bloombergnek kifejtette: a fő inflációs veszélyt a várhatóan még jó ideig a jelenlegi szinten maradó olajár jelenti.
Az infláció erősödését vetíti előre a termelői árak nagyarányú emelkedése Németországban. A szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint decemberben a termelői árak éves összevetésben 5,2 százalékkal emelkedtek, ennél nagyobb mértékű drágulásra utoljára 23 éve volt példa. A termelői árakat is a drága energia dobta meg: ezt nem számítva a mutató csupán 1,6 százalékos volt. A kamatemelést persze a tagországok jó része ellenzi. Karl-Heinz Grasser osztrák és Thierry Breton francia pénzügyminiszter egyaránt az alacsony és csökkenő tendenciát mutató maginflációval támasztja alá álláspontját; az osztrák politikus az International Herald Tribune-nek adott interjújában a decemberi kamatemelést egyenesen fölösleges és kontraproduktív lépésnek nevezte.
Csaba Ferenc