Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovák tapasztalatok szerint nagy általánosságban elmondható, hogy a jelentős külföldi befektetők az autópályák, gyorsforgalmi utak mentén fekvő településeket választják, a legfrissebb példa erre a sztrádakapcsolattal rendelkező Nagyszombatba települt PSA Peugeot-Citroën autógyár. Ennek oka az, hogy Szlovákiába eddig döntően sok alkatrészt igénylő, az intenzív teherfuvarozást nélkülözni nem tudó összeszerelő üzemek, gyárak települtek.
Az egymást követő szlovák kormányok mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottak az autópálya-építéseknek, olyannyira, hogy Vladimír Meciar miniszterelnök az 1998-as parlamenti választások előtt folyamatosan sztrádaszakaszokat adott át, és kampányának hangsúlyát is az útépítésekre helyezte. Pozsonyban bizonyítottnak látják, hogy csak az autópályával már elért régiókba települnek komolyabb külföldi befektetők, ezért a második Dzurinda-kormány felpörgette az építkezések ütemét. Szlovákiában az ország függetlenné válásakor, 1993-ban 198 kilométer volt a sztrádák együttes hosszúsága, ami mára 670 kilométerre nőtt. A közlekedési minisztérium szerint 2005 és 2008 között összesen 78,8 kilométernyi autópálya épül. Jelenleg a Pozsony–Zsolna autópálya 2006-os, továbbá a Pozsony–Kassa sztráda 2010-es befejezésére összpontosítanak. A Pozsony és Zsolna között még hiányzó 42,6 kilométer hosszúságú sztrádaszelvényt főként a zsolnai Hyundai/Kia autógyár miatt kellene erőltetett ütemben, 2006 végére befejezni, aminek költségvonzatát jelenleg 24,4 milliárd koronára becsülik. De a különböző akadályok miatt bekövetkező csúszások következtében legkorábban 2007-ben készül el az út. A másik sürgős projekt a Kassát Miskolccal összekötő gyorsforgalmi út lenne, amelynek 2010-es befejezéséről Kóka János magyar gazdasági és Pavol Prokopovic szlovák közlekedési és távközlési miniszter december 8-án állapodott meg Pozsonyban. Az út nagyban segítené a gyakorlatilag egyetlen komoly ipari létesítménnyel, a US Steel tulajdonában lévő acélművel rendelkező 220 ezres lélekszámú Kassa, továbbá a szlovák–magyar határ mentén fekvő kenyheci ipari park felvirágzását, ahol egyebek között a Ford autóalkatrész-gyártó üzemet épít.
Uniós program autópálya-építésre
Több mint kétszázmilliárd euró értékű a Transzeurópai Hálózat (TEN) 2020-ig szóló infrastruktúraprogramja, amelynek keretében új autópályák építése, illetve régiek felújítása, bővítése is finanszírozható. Bár az Európai Bizottság mindent elkövet, hogy az árufuvarozást a sínekre és a folyami hajózás felé terelje, az a realitás, hogy minden erőfeszítés ellenére évről évre növekszik a teherszállítás a közutakon. Statisztikák szerint 2020-ig a forgalom további növekedésére lehet számítani, és csak ezt követően várható előbb stagnálás, majd lassú csökkenés. Különösen igaz ez a személygépkocsik számára és a megtett kilométerekre vonatkozólag. A kiemelt TEN projektek között van a többi közt a Gdansk–Brno–Pozsony–Bécs, Patrasz–Athén–Szófia–Budapest autópálya megépítése és egy brit–ír–Benelux közúti program.
Az úthálózat bővítésével elsősorban a gazdasági élet jár jól. A tízmilliós Belgiumban az autósok 2002-ben kilencmillió órát töltöttek dugóban, az ebből származó közvetlen kár 114 millió euró volt, amit kiegészített a környezetet ért, 360 millióra taksált kár. Több uniós tagállamban folynak a vizsgálatok arról, miként adóztathatják meg a forgalmasabb csomópontok körül haladókat, hogy ezzel is csökkentsék a lassan elviselhetetlen járműáradatot. Mivel azonban a közlekedés biztonságában vitán felül áll az autópályák szerepe, sehol sem mondanak le új utak építéséről.
