Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egykori Csehszlovákiában éppen 15 éve, 1991 januárjában rajtolt az úgynevezett kisprivatizáció, majd a kuponos (vagyonjegyes) privatizáció. Az évforduló kapcsán Prágában nemzetközi konferenciát tartottak, amelyen megállapították, hogy a cseh bankkonszolidáció túl sokáig, közel 10 évig tartott, és becslések szerint a bruttó hazai termék (GDP) 12 százalékát emésztette fel – Észtországban mindössze a GDP 1,5 százaléka ment rá. A konferencián a Nobel-díjas amerikai Josef Stiglitz bírálta a 15 évvel ezelőtti, Václav Klaus fémjelezte reformokat. „A kapitalizmushoz vezető cseh út rosszabb volt, mint a magyar, a lengyel vagy a szlovén” – idézte a Mladá Fronta Dnes a közgazdászt, aki különösen a kuponos privatizációt hibáztatta. Jeffrey Sachs, a Harvard Egyetem professzora szintén az utóbbit bírálta: „Úgy gondolom, a kuponos privatizáció hiba volt, amelynek árát az ország gazdasága fizeti meg. Az is kormányzati tévedés volt, hogy a pénzügyi szektor maga megoldja a problémáit.”
A lap megállapítja: 15 év elteltével Csehországban európai mércével mérve az egyik legalacsonyabb a szegények aránya, a nyomornak az a szintje, ami a szomszédos Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható, cseh földön ismeretlen. Ez annak dacára igaz, hogy a 10,2 milliós Csehországban 400 ezren élnek a hivatalosan megállapított szegénységi szint alatt. Az egymástól független tanulmányok megállapítják, csak az elmúlt tíz évben megkétszereződött az egy cseh polgárra jutó vagyon nagysága. Mindez a fizetések növekedésének ütemével függ össze: míg 1989-ben, a rendszerváltás évében 3170 csehszlovák korona volt az átlagbér, addig 2005-ben 19 062 cseh korona, miközben az infláció növekedésének üteme ennek csak a fele volt.
David Navrátil, a Ceská Sporitelna takarékpénztár elemzője szerint 1993 óta Csehországban kétszeresére nőtt az életszínvonal, David Marek, a Patria Finance elemzője pedig kiszámította: 1989-es árakon számítva 2005-ben 4604 korona volt az átlagbér.
