Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió a korábbi cáfolatok ellenére jelentős szerepet játszott az orosz–ukrán gázválság megoldásában. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter az Európai Bizottság által összehívott gázkoordinációs bizottság ülését követően az EU soros elnöksége nevében kijelentette, hogy a tavaszi EU-csúcson döntenek a közös energiapolitikáról. A bizottságnak három területen kell javaslatokat kidolgoznia: milyen módon csökkenthető az energiafüggőség, s mi legyen ebben a közös külpolitika szerepe; miként kombinálható a versenyképes uniós energiapiac a szolgáltató hálózat megbízhatóságával, és végül milyen feladata legyen a közös politikának az energiafelhasználás hatásfokának növelésében, a megújuló energiaforrások utáni kutatásban, alternatív energiaforrások feltárásában. Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energetikáért felelős tagja a tagállamok atomerőművekkel kapcsolatos állásfoglalásának felülvizsgálatát is sürgette, jelezve, hogy a Nemzetközi Atomenergia-hivatal biztonsági ajánlásainak messzemenő figyelembevételével kell fontolóra venni atomreaktorok építését. Az orosz–ukrán gázválság Brüsszel szerint az EU-ban nem okoz gázáremelést, ám arra figyelmeztet, hogy mindenképpen alternatív beszerzési források után kell nézni. Ez most is fölmerült, és pozitív választ is kaptak Norvégiától és Algériától – mindkét ország készen állt arra, hogy fennakadás esetén pótolja a kimaradt szállításokat. A jövőben megoldást kínálhat a Kaszpi-tenger térségéből Törökországon át vezető Nabucco csőrendszer, amely 2011 körül elkészülhet, továbbá cseppfolyósított gáz szállítása tartályhajókkal az európai kikötőkbe.
