Nyolcévi folyamatos bővülés után az idén 15 százalékkal, körülbelül 5,1 milliárd dollárra csökken az orosz fegyverexport. Az adat nem meglepő annak fényében, hogy a globális fegyverpiac, amelyen az Egyesült Államok után Oroszország rendelkezik a második legnagyobb részesedéssel, folyamatosan zsugorodik: 2000-ben még 42,1 milliárd, tavaly viszont már csak 37 milliárd dolláros volt a forgalom. Ez idő alatt az orosz export több mint 15-szörösére nőtt; a legjobb évet tavaly zárta, 5,8 milliárd dolláros forgalommal. A fegyverpiacon nem ritka a visszaesés: az Egyesült Államok például 2000-ben – döntően a szaúd-arábiai repülőgép-megrendeléseknek köszönhetően – 14,1 milliárd dollárt kasszírozott, 2002-ben viszont már „csak” 7,2 milliárd dollárt.
Az orosz fegyverexport 50-60 százalékát haditengerészeti eszközök, 30 százalékát harci repülőgépek adják, de népszerűek a rakétaelhárító rendszerek is. Oroszország a fejlődő országok fegyverpiacán az USA kongresszusi kutatószolgálata szerint tavaly 27,1 százalékos részesedéssel rendelkezett, az ország Kína és India legfontosabb fegyverszállítója. Kína az idén 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt többek között dízelmeghajtású tengeralattjárókat és harci repülőgépeket, India pedig egy 2000-ben aláírt szerződés értelmében 2000 és 2004 között 3,5 milliárd dollárért vett 140 repülőgépet. Jövőre a legnagyobb fegyverszállítmányok Kína mellett Malajziába, Indonéziába és a Közel-Keletre indulnak. Az állami ellenőrzés alatt álló Roszoboronekszport fegyverexportőr cég a hetekben írt alá szerződést Iránnal 29 darab TOR–MI-es föld-levegő légelhárító rakétarendszer szállításáról. A hivatal nem közölte a vételárat, csak annyit tudni, hogy öt év óta ez lesz a legjelentősebb orosz fegyverszállítás Iránba.
Csaba Ferenc