Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Belgiumban idén a reálbérek lényegében nem változtak, vagyis a béremelést elvitte a dráguló energiaárak nyomában jelentkező, az EU-átlagnál valamivel magasabb, mintegy 3 százalékos infláció. A belga vásárlóerő általában hasonló a nyugat-európaihoz, ám, ha például a lakbér nélküli megélhetési költségeket nézzük, akkor a különbség – főként a szomszédos országokhoz mérten – szembetűnő. Egy négytagú család heti bevásárlásának átlagosan 150 eurós számlája 10-20 százalékkal haladja meg a holland, francia vagy német családét. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek magasabb ára egyre több határrégióban élő belgát csábít arra, hogy bevásárlását ne hazájában intézze. A napi átruccanás persze nem éri meg, de a nagy német áruházak szórólapjainak mind távolibb körzetekben való felbukkanása jelzi, hogy az ártudatos belgák vállalják akár az egyórányi autózást is, mert üzemanyagköltségüket bőven kárpótolja az olcsóbb portéka. A műszaki cikkek esetében ez akár 30 százalékos is lehet, ami azért is meglepő, mert ugyanannak az áruházláncnak Belgiumban is van lerakata... És ez arra is utal, hogy az euró bevezetésétől várt ár-kiegyenlítődés (mert egyszerűbb az összehasonlítás) még nem valósult meg, más faktorok is befolyásolják a multik árpolitikáját. Meglehet, az árkülönbséget némileg csökkenti majd, hogy Németországban áfaemelésre készülnek – a különbség most még ötszázalékos. Az eltérő jövedéki adókulcs miatt viszont Belgiumban olcsóbb a benzin és a közelmúltig a dohány is kevesebbe került – ami viszont a németeket vonzotta, igaz, ma már a dobozonkénti 15 centes eltérés nem számottevő.
