Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szombat hajnalig tartó csatározás és többszöri vétófenyegetés után sikerült megállapodniuk az uniós országok vezetőinek az EU következő hétéves költségvetéséről: a keret a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,045 százaléka (862,363 milliárd euró) lesz, ez épp félúton van a nyáron elutasított luxemburgi ajánlás (1,06 százalék) és a brit elnökség eredeti javaslata (1,03 százalék) között. Nagy-Britannia további engedményre kényszerült: a befizetései utáni, sokat vitatott visszatérítése nem 8, hanem 10,5 milliárddal csökken hét év alatt és a kiszámításánál nem veszik figyelembe az újaknak juttatott felzárkóztatási támogatásokat. A kiszivárgott hírek szerint a csúcs főként a lengyel és a magyar vétófenyegetések miatt már-már vakvágányra futott, és az EU-csúcson először részt vevő Angela Merkel német kancellár mentette meg a helyzetet, a GNI 1,045 százalékát javasolva keretként. Ez lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék az egyes tagok extra kívánságait, a büdzsé nettó befizetői pedig kétségkívül kevesebbel járulnak majd hozzá a kasszához, mint az a nyári luxemburgi javaslatból következett volna. Hollandia elérte, hogy nemzeti jövedelméhez viszonyítva csökkenjen a befizetése, Ausztria és Bajorország olyan régiói, amelyek az új tagokkal határosak versenytámogató kompenzációhoz jutnak, Spanyolország pedig pluszpénzeket kapott, enyhítendő a kohéziós alaptól való búcsú fájdalmait.
Az új tagállamok számára fontos eredmény, hogy a két héttel korábbi brit javaslathoz képest több mint ötmilliárd eurót „mentettek meg” és a felzárkóztatási pénzekhez való hozzájutás feltételei is összességében kedvezően módosultak. A kohéziós források nagy részében kisebb lesz a kötelező társfinanszírozási arány (15 százalék), támogatást kérhetnek az önkormányzatok a vissza nem igényelhető áfarész után és 2010 végéig egy évvel több idő áll rendelkezésre a projektek befejezésére (a projektek jóváhagyását követő harmadik év végéig kell tető alá hozni a beruházást). London biztosítékot kapott arra, hogy 2008/2009 táján felülvizsgálják a költségvetés szerkezetét, különös tekintettel a közös mezőgazdasági politikára. (A tagállamok azonban – Párizs ellenállása miatt – nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy a felülvizsgálatnak már tényleges eredménye lesz 2013 végére.) A versenyképesség és a munkahelyteremtés szempontjai viszont már 2007-től is jobban érvényesülnek, ugyanis a régi tagországok esetében a strukturális alap egy részét csak az ezzel összefüggő projektekre lehet majd igényelni.
