Az európai közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos egyik legerőteljesebb tiltakozási hullám az utóbbi időben Észak-Olaszországban bontakozott ki: a Franciaországgal határos Piemonte tartomány Val di Susa völgyének lakosai ugyanis nem hajlandóak elfogadni, hogy ott száguldjanak át a nagy sebességű vonatok (olasz rövidítéssel TAV) Lyon és Torinó között. Az olasz Venaus és a francia Saint-Jean de Maurienne között 53 kilométeren alagútban futó pálya az eredetileg V. európai folyosóként ismert, hosszabb távon Budapestet is érintő beruházás keretében épülne; megakadályozásáért jó ideje mindent megtesznek a helyi lakosok. A munkálatok felgyorsulása éppen egybeesik az olasz parlamenti választási készülődéssel, így nem véletlen, hogy az idén december elején volt olyan megmozdulás is, amely több tízezres tömeget tudott megmozgatni, egész Olaszországból érkeztek a tüntetők. A tüntetők és a rendőrség összecsapásai számos sebesültet követeltek, és a megmozdulások után Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök maga állt ki a nyilvánosság elé, hogy a beruházás folytatását bejelentse.
A TAV ellen fellépők szerint egyáltalán nincs szükség a völgyben a gyorsvasútra a várható környezeti károk miatt. A tervet támogatók ezzel szemben épp azt hangsúlyozzák, hogy a vasút átadása után csökkenhet a közúti forgalom, ami jót tenne a környéknek (az érintett terület jó részén autópálya vezet át). A vasútvonalat 2020-ban tervezik átadni, de a hátralevő időben csak fokozódhatnak a tiltakozások. A helyieket az is motiválhatja, hogy egyszer már győztek hasonló ügyben: tízévnyi akciózásuk után 1995-ben az akkor még állami többségű olasz ENEL villamos művek lemondott arról, hogy a Val di Susa földrajzilag igen alkalmas térségén menjen át egy nagy elektromos vezeték Franciaországból Olaszországba.
Kolozsi Pál