Szlovákiában az a társaság is veszélyben érezheti magát, amelyik jogszerűen és precízen minden adót befizet. Az adóellenőröknek ugyanis évente fejenként átlagosan 3 millió korona bírságot kell kiróniuk az adóalanyokra – legalábbis ezt írta – adóhivatali forrásokra hivatkozva – a Zivot szlovák hetilap. Tekintve, hogy Szlovákiában 1750 adóellenőr tevékenykedik, ez több mint 5 milliárd koronás bevételt jelenthet az államnak. A lap értesülését megerősíti a szlovák központi adóhivatal 2004-es zárszámadása, amely nemcsak az ellenőrzések számát szabja meg, hanem azok hatékonyságát is. A hatékonyság minimumát 40 százalékban vonták meg – azaz ha törik, ha szakad, minden 100 adóellenőrzés során legalább 40 hiányosságot kell felfedni. Mi több, az adóhivatalok igazgatóinak javadalmazása is ettől függ, vagyis minél jobban teljesítik a tervet, minél több adóeltitkolásra jönnek rá az ellenőrök, annál nagyobb a jutalmuk. Ennek meg is van az eredménye: 2002-ben az utólagos adókivetésekből, szankciókból még csak 5,2 milliárd korona folyt be, 2004-ben viszont már 8,4 milliárd. Idén az első félévben a 16 ezer ellenőrzés során 3,7 milliárd korona bírságot vetettek ki.
Mindennek ellenére az adóhátralék 2005 derekán elérte a 64,2 milliárd koronát; ennek több mint a fele gyakorlatilag behajthatatlan, mivel ezeket főleg olyan, országos piramisjátékot űző, évekkel ezelőtt összeomlott és legalább 200 ezer ügyfelet anyagi csődbe rántó pénzügyi szolgáltatók hagyták hátra, mint a BMG Invest, az AGW és a Drukos. Az adóhátralék összege 2004 derekához képest így is mérséklődött – 22,6 milliárd koronával, azaz 26 százalékkal –, ami döntően annak köszönhető, hogy a központi adóhivatal 2005 júniusában 22,7 milliárd koronányi követelést a Slovenská Konsolidacná (SKo) speciális pénzintézetre ruházott át. Mária Machová, a központi adóhivatal vezérigazgatónője szerint a 2004 januárjában rajtolt adóreform sokat javított az adómorálon, csökkentette a kiskapuk számát, de még mindig nem zökkenőmentes a behajtás.
