Bár az év első fele kiábrándítóan alakult, a második félévben erőre kapott az Európai Unió gazdasága, a GDP növekedési üteme idén 1,5 százalék, jövőre 2,1, 2007-ben pedig már 2,4 százalék lesz – prognosztizálja az Európai Bizottság a tegnap közzétett féléves előrejelzésében. Ugyanez az eurózóna esetében 1,3, 1,9 és 2,1 százalék lesz. Főként a belső kereslet ugrott meg a térségben, és kedvező jel a magánszféra beruházási kedvének az élénkülése. Az infláció idén – elsősorban az olajárrobbanás következményeként – 2,3, jövőre már csak 2,2 százalék lesz, 2007-ben pedig 1,9 százalékra mérséklődik az euróövezetben és a teljes EU-ban egyaránt. A bizottság áprilisban ez évre még 1,9, 2006-ra 1,5 százalékos inflációt prognosztizált. Ennél derűsebb a kép, ha az energiaárak és földolgozatlan élelmiszerek nélküli maginflációt nézzük, ami 2 százalék alatt van. Erre hivatkoztak egyébként legutóbb az EU-pénzügyminiszterek is, amikor ülésükön a kamatemelés elhalasztását kérték az Európai Központi Banktól (ECB).
Az euróövezet öt tagállama, Franciaország, Németország, Portugália, Görögország és Olaszország költségvetési hiánya, mint Joaquín Almunia pénzügyi biztos külön hangsúlyozta, még 2007-ben is a stabilitási és növekedési megállapodásban vállalt GDP-arányos 3 százalék fölött lesz. Az eurózónán kívül hét ország ellen indult eljárás a túlzott hiány miatt, és csak hat olyan tagállam van, amelynek költségvetési hiánya a megengedett határon belül van. Jó hír, hogy a tavalyi 9 százalékos munkanélküliség rohamosan csökken, két-három esztendő alatt további hatmillió munkahelyet teremtenek, így 2007-ben 8,1 százalék körül lesz a munkanélküliségi ráta. A kevéssé kiszámítható tényezők közé tartozik az olaj árának alakulása, ez akár ismét szélsőségesen magas lehet, igaz, kedvező, hogy az olajexportáló országok többletjövedelmük nagyobb hányadát költik el az uniós piacon. A világkereskedelem idén 7 százalékkal növekszik, a világgazdaság valamivel kisebb mértékben: a tavalyi 5 után idén és jövőre is 4,3 százalékkal bővül. Az ázsiai országok gazdaságának 7–7,2 százalékos növekedése szintén húzóerő, bár Japánban az idei 2,5-ről jövőre 2,2 százalékra csökken a növekedési ütem.
