Az EU gáz- és villanyáram-nagyfogyasztói piacának másfél évvel ezelőtti felszabadítása nem járt a várt előnyökkel. A (nemzetközi) verseny elmaradásáért az Európai Bizottság a tagállamokat teszi felelőssé, megállapítva, hogy a második energetikai direktívát legfeljebb papíron hajtották végre, annak a gyakorlatba való átültetésével adósak. (Idén júniusban a törvénykezési késés miatt hat tagállamot citált Brüsszel az Európai Bíróság elé.) Az ímmel-ámmal végrehajtott piaci és intézményi változtatások eredményeként a hazai szolgáltatók továbbra is kényelmes helyzetből nézhetik a nemzetközi konkurencia vergődését – erről tanúskodik, hogy a külföldi cégek által nyújtott szállítások értéke alacsony, meg se közelíti a tagállamok 2002-es politikai nyilatkozata szerintit, amely azt célozta meg, hogy a fogyasztásnak mindenütt legalább 10 százaléka importból származzon. A konkurenciaharc elmaradásának másik, közvetett jele, hogy nem indult meg az árak kiegyenlítődése. Mindezért – állítja az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, Neelie Kroes, valamint az energetikáért felelős Andris Piebalgs – a tagállamok hibáztathatók, mert csak alibiintézkedéseket hoznak. Jól árulkodik erről a gázpiac: a hosszú lejáratú szerződések következtében nincs szolgáltatási likviditás és elégtelen a szállítási kapacitás is. A villamos áram esetében egyszerűen a rendszerek egymáshoz csatlakoztatásának hiánya tartja távol a külföldi szolgáltatót. Brüsszel a jogi késések pótlása türelmi idejének lejártával határozottan fellép, egyrészt hogy megszüntesse a nemzeti monopóliumok uralmát, másrészt hogy hadat üzenjen a koncentrációnak. A jogi háttér biztosítása mellett sürgetik a piacok működésének átláthatóvá tételét is.
