Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóllehet az Európai Unió közvéleményében érezhető a „bővítési fáradtság”, az Európai Bizottság egyértelmű jelét adta tegnapi országjelentéseiben, hogy a balkáni országok számára reális lehetőség a tagság, még ha nem is a közeljövőben. Olli Rehn bővítési biztos sikersztoriként értékelte Macedóniát, amely 2001-ben még a polgárháború szélén állt. Mára Szkopje az EU tagjelöltjévé vált, bár az a tagállamokon múlik, hogy mikor kezdik meg vele is a csatlakozási tárgyalásokat, másfelől viszont még bőven van mit tenni, például az intézményi felkészülés terén. (Törökország hat éven keresztül „élvezte” ugyanezt a státust, mielőtt ténylegesen tárgyalóasztalhoz ülhetett.) Rehn az EU bővítési menetrendjének konszolidálásáról beszélt, ami lényegében azt jelenti, hogy Brüsszel megerősíti a tagság perspektíváját a balkáni államok számára. Ha nem exportáljuk a stabilizációt, akkor instabilitást importálunk – mondta. Ez azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy a bizottság nem akarja az EU-t teljesíthetetlen kihívás elé állítani, vagyis figyelembe veszi, hogy az unió képes-e anyagi és intézményi értelemben egy újabb bővítésre.
Albániával a közeljövőben elérhetővé válik a stabilizációs és társulási megállapodás, amelyről viszont éppen most kezdődnek tárgyalások Szerbia-Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával, Koszovó ügyében pedig az év végére új uniós álláspont készül, amely a tartomány jövőbeli státusával foglalkozik majd. Horvátország esetében, amellyel a múlt hónapban kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, a jelentés méltatja a kedvező makrogazdasági adatokat, de bírálja a túl erős állami jelenlétet a gazdaságban. Emellett Zágrábnak fel kell gyorsítania a korrupcióellenes küzdelmet és a kisebbségek jogainak szavatolását. Feltűnően kritikus a jelentés Törökországgal szemben. Miközben elismeri, hogy az ország működő piacgazdaságnak tekinthető, megállapítja, hogy a reformok dinamikája megtorpant, késlekedik az EU követelésére végrehajtott igazságügyi reformok végrehajtása. Továbbra is napirenden vannak a börtönbeli kínzások és Ankarának meg kell teremtenie a hadsereg fölötti civil kontrollt.
