A cseh központi bank tegnap az emelkedő energiaárak miatti inflációs veszélyre hivatkozva váratlanul 25 bázisponttal, 2 százalékra emelte az alapkamatot. A régióban ez volt 2004 augusztusa óta az első kamatemelés, és az elemzők, akiket szinte kivétel nélkül meglepett a prágai döntés, immár nem tartják kizártnak, hogy a térség többi állama is csatlakozni fog az új trendhez. Csehországban idén utoljára áprilisban változott az alapkamat, akkor az eurókamattal megegyező 2 százalékos szintről csökkentették 1,75 százalékra. Szeptemberben az árak éves összevetésben átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek, és az inflációs nyomás a jegybank szerint várhatóan tovább erősödik. Zdenek Tuma jegybankelnök szerint a döntés összhangban áll a bank új inflációs előrejelzésével, amely szerint az elkövetkező 12 hónapban átlagosan 3,0–4,4 százalékos lesz a pénzromlás üteme. Júliusban a bank még csak 2,1–3,5 százalékot prognosztizált. Ezzel egyidejűleg a jegybank 4,6–5,1 százalékra emelte a 2005. évi GDP-növekedésre vonatkozó korábbi 3,6–4,5 százalékos előrejelzését. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter szóvivője útján bírálta a kamatemelést, amely szerinte elsietett döntés.
A héten sem a lengyel, sem a magyar, sem a szlovák jegybank nem változtatott az alapkamaton, de elemzők szerint előfordulhat, hogy a következő döntés már ezekben az országokban is kamatemelés lesz. Szlovákiában ebbe az irányba mutathat, hogy a szeptemberi infláció a csehországival egyező mértékű, 2,2 százalékos volt, az unió legmagasabb alapkamatait fenntartó Magyarországon és Lengyelországban pedig elsősorban a befektetői bizalom erősítése indokolhat egy, a prágaihoz hasonló lépést: nálunk az euróbevezetés időpontja körüli viták és a költségvetési fegyelem hiánya, Lengyelországban a választások után kialakult politikai helyzet bátortalaníthatja el a külföldi befektetőket.
Csaba Ferenc