Csökkentheti az adminisztratív költségeket és javíthatja az átláthatóságot a több tagországban működő vállalatok számára a brüsszeli terv, amely a vállalati adóalap egységesítésére vonatkozik. Egyforma adóalap mellett a beruházók könnyebben össze tudnák hasonlítani az egyes államok adóterheit. Egyes tanácsadó cégek ma is készítenek ilyen összehasonlításokat, ám ezek hipotetikus esetekre vonatkoznak, amit egy üzletember nem tud közvetlenül a saját cégére vetíteni. Jelenleg egyébként Németországban a magyarnál magasabb vállalati adókulcs érvényesül, de általában szűkebb az adó kiszámításának alapja.
Az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa szerint az adóalap egységesítéséről az arra hajlandó tagországok a vonakodók nélkül is megállapodhatnak, ez az EU-n belüli „megerősített együttműködés” alkalmazását jelentené. Brüsszel azért nem számol mind a huszonöt ország bevonásával, mert Nagy-Britannia és Írország elvi alapon elutasít mindenfajta adóügyi harmonizációt, Csehország, Szlovákia és Észtország pedig versenyelőnye megőrzése érdekében nem hajlandó alkura. Kovács László úgy véli, a többi húsz ország megállapodásra juthat az eredetileg Német- és Franciaország által kezdeményezett adóalap-harmonizációról.
