Gyenge teljesítményt nyújtott az elmúlt egy évben az Európai Unió közös pénze, az euró. A Financial Times Deutschland értékelése szerint a világ 58 valutája között az ötvenedik helyet foglalja el az euró. 2005-ben az euró váltóárfolyama nemcsak az amerikai dollárhoz, a brit fonthoz vagy a japán jenhez képest romlott, de olyan, hagyományosan gyengélkedő valutákhoz képest is, mint a török líra vagy a brazil real. Az okok között említik az Európai Központi Bank (ECB) kamatpolitikáját. Miközben az Egyesült Államok megkezdte a kamatláb növelését, az euróé majdnem történelmi mélyponton van, vagyis a konzervatív befektetők számára kevéssé jelent vonzerőt. Az euró esetében a leszámítoló kamatláb több mint két éve 2 százalék, a dolláré majdnem a duplája, 3,75 százalékon áll. Egy másik ok az egyre inkább sebezhetővé váló európai gazdaság. Az alacsony növekedési ráta szintén elriasztja a potenciális befektetőket. Más kérdés, hogy az euró övezet 12 tagállamának nincs oka nagyon megijedni. Hiszen ha erősebb volna az euró, az fékezné az uniós exportot – másfelől a zóna behozatala eltörpül az egymás közötti kereskedelemhez képest. Az ECB mindazonáltal két tűz között van: a tagállamok kormányai inkább a kamatok alacsony tartásában érdekeltek, mert az olcsó hitel növelheti a beruházásokat, hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, és az állami adósság kamatterhei is alacsonyabbak. Az ECB-nek azonban figyelembe kell vennie az infláció megugrását is – éppen most látott napvilágot a vezető német pénzügyi kutatóintézetek felhívása, hogy jövőre legalább fél százalékkal kell kamatot emelni az olajárrobbanás inflációs hatásának ellensúlyozására.
Az egyre inkább fenyegető inflációs veszély miatt az Európai Központi Bank a jövőben már nem elégedhet meg a verbális beavatkozás eddig követett gyakorlatával – jelentette ki Otmar Issing, az ECB vezető közgazdásza. A szakember szerint az olajár-emelkedés hatása várhatóan nem korlátozódik az elkövetkező néhány hónapra, így akár az is elképzelhető, hogy az ECB még az idén rászánja magát a 28 hónapja változatlan alapkamat megemelésére. A központi bank célkitűzése szerint az árak átlagos emelkedésének 2 százalék alatt kellene maradnia, ezt azonban 1999 óta nem sikerült elérni, sőt, szeptemberben az eurózóna inflációja elérte a 2,6 százalékot.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Rodrigo Rato szintén a kamatemelés szükségességét hangoztatta. Egy konferencián kifejtett álláspontja szerint a lépést nem is annyira az inflációs veszély indokolja, mint az, hogy az olcsó hitelek miatt a gazdaság szereplői gyakran túlságosan nagy kockázatokat vállalnak, ami nem csupán számukra, de a hitelt folyósító bankok számára is komoly veszélyeket rejthet. A spanyol szakember előrejelzése szerint nem csupán az euró, de a világ valamennyi fontosabb valutája esetében a kamatok emelkedésére kell számítani.
Gordon Tamás
Csaba Ferenc