Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) hivatalos eljárást indított Magyarország ellen, mert az importált használt autók magyarországi adószabályozása ütközik az uniós joggal. Az uniós tagállamokból behozott használt autókra kivetett regisztrációs adó mértéke azonos az első forgalomba helyezett új gépjármű regisztrációs adójával, vagyis – hivatkozik a testület az Európai Bíróság korábbi ítéleteire – ez nem veszi figyelembe a jármű tényleges elhasználódását, ami megsérti az EK-szerződés 90. cikkelyét. A tagállamok ugyanis nem szabhatnak meg más tagországok termékeire a hasonló hazai termékre közvetve vagy közvetlenül kivetett adónál magasabb adót. A regisztrációs adónak tükröznie kell az importált használt jármű tényleges értékcsökkenését, ellenkező esetben a kivetett adó meghaladja az országban regisztrált, hasonló korú gépjárművek értékébe már beépült adótartalmat.
Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámpolitikáért felelős tagja nyilatkozatában megerősítette, hogy a tagállamoknak joguk van regisztrációs adót bevezetni, és növelhetik is ennek mértékét. Tilos azonban diszkriminálniuk a külföldi terméket és tiszteletben kell tartaniuk a másodlagos közösségi jogot. Magyarország ráadásul a regisztrációs adón kívül 25 százalékos többletadót is alkalmaz, amely minden, más tagállamokból származó minden járműre vonatkozik, kivéve a Magyarországon újként regisztrált gépjárműveket. Az Európai Bíróság esetjoga értelmében viszont ez a diszkriminációs tilalomba ütközik, hiszen ez a rendszer eleve kivonja a hazai terméket az adó alól. A magyar kormánynak két hónapon belül be kell számolnia a bizottságnak az adózási szabályokról, ezt követően az eljárás második szakaszába lép, amikor a bizottság úgynevezett indokolt véleményt bocsát ki. Ha ezután sem korrigálják a jogszabályt, akkor a bizottság a luxemburgi EU-bírósághoz fordul.
Az EB egyébként tíz év alatt fokozatosan harmonizálni akarja a gépjárműadókat (arányossá téve a széndioxid-kibocsátással) és el akarja törölni a regisztrációs díjat, illetve el akarja érni, hogy amíg az nem tűnik el, addig visszaigényelhető legyen más tagállamba költözéskor. (A belső piaccal az is ellentétes, hogy sok helyütt az autó átköltöztetése kettős adóztatást von magával, vagyis ugyanazt az adónemet kétszer kell megfizetni.) Kovács Lászlónak ezen a téren főként a kiugróan magas regisztrációs adót kivető Dániával, Írországgal és Görögországgal kell megbirkóznia; a korábbi hasonló próbálkozásokat sorra meghiúsították a tagállamok – ezen a területen minden országnak vétójoga van –, ezért Kovács most stratégiát változtat. Nem a kormányokat akarja meggyőzni, hanem az alulról jövő nyomásra számít, hiszen a javaslatot az Európai Parlament közlekedési bizottsága mellett támogatják a fogyasztói érdekképviseletek és az Európai Gépjármű Kereskedők és Szervizek Tanácsa (CECRA) is, amely a 25 tagállamban 350 ezer kereskedőt és szervizt képvisel. Az adóügyi biztos ezért egyelőre nem siet azzal, hogy a miniszteri tanács napirendre tűzze a témát – a brit elnökség egyébként sem lelkes adóharmonizációs ügyekben –, várhatóan a következő, osztrák elnökség idején foglalkoznak majd a kérdéssel.
ä Böröcz Petra
A hatályos jogszabály, illetve az Országgyűléshez eddig benyújtott módosító indítvány szerint Magyarországon az adómérték meghatározásakor csak a motor lökettérfogatát, valamint a környezetvédelmi besorolását veszik figyelembe, a korszerűségét nem. A Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesülete által támogatott javaslat szerint az elavultabb gépkocsik terhelését mérsékelni kellene, így egyenlő versenyfeltételek alakulnának ki a külhoni uniós piacról és a Magyarországról származó használt gépkocsik értékesítői között. A Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint már megfogalmazták a minisztériumban az uniós jognak megfelelő módosító indítványt is.
Az Európai Bizottság (EB) mostani bejelentése azt jelenti, hogy a kötelezettségsértési eljárás első, informális megbeszélést tartalmazó szakasza eredménytelenül zárult – mondta lapunknak Márkus Csaba, a Deloitte szakértője. A regisztrációs adó ügye ráadásul két konkrét eset kapcsán is az EB előtt van – emlékeztetett a szakértő. A Hajdú-Bihar megyei bíróság egy magánszemély és a vámhatóság között fennálló jogvitában adott be előzetes döntéshozatali kérelmet a bizottsághoz, amelyben a felperes sérelmezte, hogy többet kellett fizetnie a Németországból behozott autója után, mintha ugyanazt a gépkocsit Magyarországon vette volna meg. A másik, szintén egy magánszemély és az állam között folyó jogvitát az ősszel regisztrálták. Az EB már több esetben foglalkozott olyan adóügyekkel, amikor az adott tagállam célja voltaképpen az uniós piacról érkező gépjárművek árának felsrófolása volt, így a magyar bíróságok ezen ítéletek alapján is meghozhatták volna döntésüket, az uniós esetjogra hivatkozva – jegyezte meg Márkus.
