Az európai közvéleményt akarja mozgósítani az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott felhívásában, amelyet a testület alelnöke, Margot Wallström jegyez. A kommunikációért felelős svéd bizottsági tag „3D”-je – a demokrácia, párbeszéd és vita szavak angol kezdőbetűjéből – Európa, az EU jövőjéről szóló közös gondolkodásra szólít fel. A nemzeti parlamentek, az uniós intézmények, a nem kormányszervek képviselői jövő május 9-én, a Schuman-deklaráció évfordulóján európai konferenciát tartanának, amelyet az EU vezetőinek júniusi csúcstalálkozója zár le. Brüsszel nem keres megoldást a két tagállamban leszavazott és ezért lényegében jegelt európai alkotmányra. A nemzeti vitáknak azonban alapvetően választ kell találniuk azokra a kérdésekre, amelyek az alkotmány vitájában is fölmerültek: milyen területeken legyen hatásköre a közösségi politikáknak, mi az EU gazdasági célja, mi legyen a szerepe a nemzetközi porondon. Az európai tudatosság elmélyítésében a bizottság számít a közvélemény-formáló neves közéleti személyiségek részvételére, akiknek az ENSZ-hez hasonlóan jószolgálati nagykövetekként kellene népszerűsíteniük az európai integrációt. A bizottság súlyt helyez arra is, hogy tagjai sokkal láthatóbban legyenek jelen hazájukban, így a nemzeti parlamentben is, ami növelné az egész testület legitimitását, amit ma még az uniós intézményeket felületesen vagy egyáltalán nem ismerők könnyen megkérdőjeleznek. Wallström azt is javasolja – megint csak az alkotmány szellemében –, hogy az uniós intézmények működjenek átláthatóbban, és mindenekelőtt a tagállamok minisztereiből álló tanács ülései legyenek nyilvánosak. Hogy mindezek az „újítások” beválnak-e, az nemcsak a jövő tavaszi konferencián derül majd ki, brüsszeli remények szerint az Európai Parlament következő választásán is lemérhetőnek kell lennie a szavazók, főként a fiatalok részvételi arányán.
