A globalizáció kihívására nem piacvédelemmel és protekcionista intézkedésekkel, hanem szemléletváltással kell válaszolni – ez az Európai Bizottság véleménye, amelynek jegyében új iparpolitikai koordinációt kezdeményez. Brüsszel egyrészt ágazatokra lebontva, másrészt horizontális iparpolitikával igyekszik mentőövet dobni az európai gyáriparnak. Hét szektorban tervez az elkövetkező néhány hónapban konzultációkat, amelyek alapján akcióterveket és szabályozásrostálást javasol, így például a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a biotechnológiában. A horizontális iparpolitikával a kutatás-fejlesztést igyekszik ösztönözni, és megvizsgálja, megfelelő-e a szabadalomvédelem, hol segíthet az uniós szintű energiapolitika, összhangban állnak-e a környezetvédelmi előírások a gyakorlati iparpolitikai célokkal.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős tagja tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, az európai gyáriparnak csak az segít, ha szembesül a nemzetközi versennyel, mert az készteti innovációra. Ha az ipart mesterségesen óvják a globalizáció hatásaitól, attól csak elkényelmesedik, de nem talál megoldást sem a technológiai fejlesztésre, sem a hatékonyság fokozására. Ezért Brüsszel nem engedhet az ipar nyomásának, nem engedélyezhet szubvenciókat, nem nyúlhat a piacvédelem eszközéhez – mint legutóbb például Kínával szemben az európai textilipar előnyére. Ezzel szemben koordinálnia kell, kezdeményeznie egy új iparpolitikai jogi keretet, amely nem engedi, hogy fölösleges túlszabályozottsággal kössék gúzsba az ipart.
Verheugen visszautasította Jacques Chirac francia köztársasági elnök bírálatát, hogy az Európai Bizottság magára hagyja a tagállamok iparát, nem nyújt segítséget, amikor a multik többezres leépítéseket hajtanak végre. Brüsszel csak akkor léphet föl a munkavállalók érdekében, ha az elbocsátást bejelentik, s az érintett tagállamokkal közösen nézik meg, milyen szociálpolitikai intézkedésekre van szükség, betartotta-e az előírásokat a kollektív elbocsátás esetén a szóban forgó cég.
