Tizenhat hónapos csúcsra ugrott szeptemberben az infláció az eurózónában: a közös valutát használó 12 országban a fogyasztói árak az Eurostat előzetes adatai szerint éves összevetésben átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek az augusztusi 2,2 százalék után. A Bloomberg elemzői konszenzusát 0,1 százalékponttal meghaladó ütem egyértelműen az olajárnak tudható be, amely idén már több mint 50 százalékkal emelkedett. Az Európai Központi Bank (ECB) az elemzők szerint az inflációs veszély ellenére várhatóan csupán a monetáris retorika eszköztárát mozgósítja, az alapkamatot pedig a 2003 nyara óta változatlan, 2 százalékos szinten hagyja.
A magas energiaárak miatt a lakosság takarékosságra kényszerül, a gazdaság így várhatóan nem a lakossági fogyasztástól kapja a döntő lendületet. Ezt támasztja alá, hogy Németországban a tegnap közzétett adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom augusztusban zsinórban harmadszor csökkent, ezúttal 0,8 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest; az év első nyolc hónapjában az éves szintű növekedés mindössze 0,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint 2004 hasonló időszakában.
A lakosság és a piac gazdasági helyzetmegítélése mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az eurózónában az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérési eredményei szerint. Az iparban tevékenykedő cégek bizalmi indexe az augusztusi mínusz 8-ról szeptemberben mínusz 7-re javult, a szolgáltatókat és a kiskereskedőket is felölelő általános bizalmi index pedig 97,8 pontról 98,6 százalékra nőtt, elsősorban az euró dollárral szembeni gyengülése miatt. A lakossági bizalmi index nem változott, a várakozásokkal összhangban –15 ponton maradt, a franciák azonban derűlátóbbakká váltak: a párizsi statisztikai hivatal által mért fogyasztói bizalmi index a júliusi mínusz 30-ról szeptemberben mínusz 29-re emelkedett (augusztusi adatot a hivatal nem adott ki), döntően amiatt, hogy júliusban ismét csökkent a munkanélküliek száma, bár a ráta továbbra is 9,9 százalékos.
Csaba Ferenc