Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gordon Tamás, Brüsszel
Lapzártánk után dől csak el, hogy a vasárnap este összeült EU-külügyminisztereknek sikerült-e megállapodniuk az EU-török csatlakozási tárgyalások kerettervéről, ami nélkül ma nem kezdődhet meg a legalább tíz esztendőig húzódó csatlakozási folyamat. Mivel mind a 25 tagállamnak vétójoga van, Ausztria, amely tagság helyett inkább különleges partneri viszonyt kínálna Ankarának, egyedül is blokkolhat. Az osztrák javaslatot a többi 24 tagállam nem tartja elfogadhatónak és a török kormány is visszautasítja, mivel csak a teljes jogú tagságban érdekelt. Ankarát az is irritálja, hogy az EU újabb és újabb feltételeket szab: „mozgó célpontra lövünk, az EU állandóan változtatja a feltételrendszert”, mondja Abdullah Gül külügyminiszter, aki csak akkor hajlandó megjelenni ma Luxemburgban az öt órára kitűzött ünnepélyes startra, ha előzőleg kézhez kapja a kerettervet és abban nem talál kifogásolnivalót. Brüsszeli megfigyelők szerint Bécs pozíciója még változhat. Bár minden oldalról cáfolják, hogy összefüggés volna a horvát és a török csatlakozáskezdet között, aligha véletlen, hogy Zágráb és a hágai ENSZ-törvényszék együttműködését vizsgáló munkacsoport hétfőn reggel tartja ülését. Meghallgatják Carla del Ponte főügyész jelentését, és ha ezt követően kedvező álláspontra jutnak, akkor nincs akadálya annak, hogy az eredetileg tavaszra kitűzött horvát csatlakozási tárgyalásokat már most megkezdjék, amint azt Ausztria követeli. Az időzítéssel talán csökkenthető az összefüggés látszata, miután a török kerettervről vasárnap éjjel egyeztetnek, de tény, hogy del Ponte a brit titkosszolgálattól kapja információit, így aligha mondhat olyat hétfőn, amiről Jack Straw brit külügyminiszter ne tudna. Vagyis a színfalak mögött közölheti az osztrák kormánnyal: ha engedékenyek a török ügyben, cserébe London is feladja ellenkezését és Zágrábbal is megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások.
