Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mobiltelefonon és a vezetékes készüléken bonyolított hívások, továbbá az interneten küldött elektronikus posta (e-mail) adatainak a megőrzése a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem részét képezi. Brüsszel nem a beszélgetések tartalmának, csak a hívások adatainak a rögzítését indítványozza. A szolgáltatóknak egy évig kellene megőrizniük az adatokat, az internetes levélcsere forgalma esetében beérik fél évvel. A tavalyi madridi, illetve idei londoni merényletek elkövetői utáni nyomozásban páratlan segítséget nyújtott az adatokhoz való hozzáférés, amelynek uniós szintű cseréjére nincs szabályozás. A soros brit elnökség ilyen irányú tervét néhány tagállam (Franciaország, Svédország, Írország) fölkarolta, de mások, mint például Finnország és Németország, a személyiségi adatok védelmére hivatkozva ellenzik. A tagállamok kormányai – megkerülve az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot – egymás között megállapodhatnak az adatcserében, de ez nem kötelező érvényű a többi tagra nézve. Ezt a zsákutcás megoldást kívánja Brüsszel áthidalni azzal, hogy figyelembe veszi a kritikus hangokat is. Így például – engedményt téve a távközlési szolgáltatóknak – az extra tárolás költségét a kormányoknak kellene viselniük. A politikai bírálatot kivédhetnék azzal, hogy a beszélgetések tartalmát nem rögzítenék, így az egész az igazságügyi együttműködés (ez az EU harmadik pillére, amely nem közösségi politikán alapul) helyett az első pillér, a belső piac hatáskörébe tartozna. Elfogadásában az EP-nek társdöntési jogköre van, és a szabadságjogok bizottsága várhatóan hallatni is fogja szavát – például arra hivatkozva, hogy a gyanúsított által hívott készülék száma akkor is bekerül a nyomozók látókörébe, ha téves hívásról volt szó.
