Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyetlen EU-tagállam sem vétózza meg az október harmadikára kitűzött török csatlakozási tárgyalásokat, de elvárják Ankarától kikötőinek megnyitását a ciprusi hajók előtt. Az EU-külügyminiszterek informális newporti (Wales) találkozóján elutasították, hogy Törökországgal ne a tagságról, hanem egy különleges partneri viszonyról tárgyaljanak. Nem sikerült megállapodni viszont arról az ellen-nyilatkozatról, amely válasz lenne Törökország júliusi deklarációjára, amely szerint az ankarai protokoll (EU–török vámunió) új tagállamokra való kiterjesztése nem jelenti Ciprus elismerését. A tagállamok egyetértenek abban, hogy a tárgyalások megkezdéséhez Ciprus de facto elismerése is elegendő, de a tagságnak a szigetország de jure elismerése is feltétele. Ankara attól tart, hogy Ciprus elismerése után az ország egy részének megszállása már nemzetközi jogszabályokba ütközne, az EU pedig egyelőre nem akar olyan feltételt szabni, amely – Abdullah Gül török külügyminiszter egyértelműen nyilatkozatai alapján – azzal járhat, hogy Ankara hátat fordít az EU-nak. Egyelőre abban sincs egyetértés, hogy a vámunió kötelezi-e Törökországot arra, hogy megnyissa légi- és tengeri kikötőit Ciprus előtt. Míg Gül elutasítja ezt, Olli Rehn bővítési biztos ragaszkodik a nyitáshoz, amely, mint mondta, „az Európai Bizottság számára olyan alapkérdés, amelyben nincs engedmény”. Jellemző a tagországok álláspontjára, hogy a tárgyalások megkezdését még a Törökország felvételét ellenző Bécs sem vétózta meg. Wolfgang Schüssel kancellár egy osztrák lapnak azt nyilatkozta, hogy „közös érdek, hogy Ankara reformfolyamata ne torpanjon meg, de idővel úgyis az osztrák pozíció érvényesül, elég megvárni a német választásokat”.
A newporti találkozón a külügyminiszterek megállapodtak abban is, hogy októberben felülvizsgálják az EU–horvát csatlakozási tárgyalások megkezdésének lehetőségét. Még ebben a hónapban elkészíti jelentését az a munkacsoport, amely figyelemmel kíséri, milyen mértékben működik együtt Zágráb az ENSZ hágai törvényszékével. Több tagállam, köztük Magyarország is sürgeti a tárgyalások megkezdését, hangsúlyozva, hogy Zágráb mindent megtesz a háborús bűnökkel vádoltak kézre kerítésére, és nem rajta múlik, hogy Ante Gotovina továbbra is szökésben van.
