Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Németországban egyelőre csak papíron létezik a Schröder-kormány terve, hogy a jövőben a német egyesítésre ne október 3-án, hanem a hónap első vasárnapján emlékezzenek. Az ötlet gazdája Wolfgang Clement gazdasági és munkaügyi miniszter volt, aki tavaly azzal érvelt, hogy Németország amúgy is kirí az EU-tagok közül sok fizetett ünnepnapjával. A költségvetés viszont extrabevételhez jut, így csökkenhet a deficit. A német ellenzék annak idején azonnal visszautasította a tervet, és lehazaárulózta a kancellárt, igaz, akkor még nem volt szó előrehozott választásról, így megeshet, hogy a következő október 3-án már a CDU/CSU lesz hatalmon.
Franciaországban a kormány kétmilliárd euró külön jövedelmet remélt bezsebelni azzal, hogy sajátosan értelmezve a panem et circensest (a cirkusztól megfosztják a népet, a kenyeret viszont az állam magának tartja meg) szolidaritási nappá, és ezért fizetés nélküli munkanappá nyilvánította pünkösd hétfőt. Az indok a két évvel ezelőtti kánikula, amely 15 ezer, jobbára idős ember halálát okozta. Az egész francia társadalmat sokkolta, hogy az egészségügyi intézményeket, a szeretetotthonokat felkészületlenül érte a hőhullám. Ennek megismétlődését akarta a kormány kivédeni azzal, hogy a kétmilliárd eurót a szociális létesítmények korszerűsítésére, az idősek gondozására fordítaná. A franciák szolidaritása azonban az áldozatvállalásra már nem terjedt ki: hallani sem akartak az ünnepnap eltörléséről, voltak, akik polgári engedetlenségre szólítottak fel, mások sztrájkra, a lakosság fele pedig egyszerűen otthon maradt. Egyébként is, mivel teljes volt a zűrzavar – például az iskolák egy része is zárva tartotta kapuit – maguk az állami alkalmazottak is elszabotálták a munkanapot.
