Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg az EU egyes tagállamaiban még folyik a vita a boltok nyitva tartásáról, a legtöbb országban enyhültek a korlátozások. Általában a fogyasztói érdekek csapnak össze a szociálpolitikai megfontolásokkal, ugyanakkor kevés kereskedő állítja, hogy a hosszabb nyitva tartás jelentős forgalomnövekedéshez vezet. Amint a német Ver.di szakszervezet egyik vezetője fogalmazott: az embereknek nem az idejük, hanem a pénzük hiányzik a vásárláshoz. A nyitvatartási idő megváltozása csak a vásárlási szokásokon módosít. A családi vállalkozásban dolgozó kiskereskedők például Hollandiában erőteljesen tiltakoznak, mert nem tudnak versenyezni a nagyobb üzletláncokkal, nagyobb személyzetre nem telik, így jelentősen emelkedik munkaterhük. Belgiumban azonban továbbra sem engedélyezik a vasárnapi nyitva tartást, ami ellen az áruházláncok (például az Ikea) tiltakoznak. A legszigorúbb szabályozás Németországban van, ahol a közelmúltig heti 84 órában maximálták a nyitva tartást, vasárnap szigorúan csak a pályaudvarok közelében árusíthattak az élelmiszerboltok. Mára annyiban változott a helyzet, hogy nincs szövetségi szintű szabályozás, az egyes tartományok maguk dönthetnek. A Kaufhof áruházlánc jelentős üzleti sikerről számolt be, amikor 2000-ben a szombati 14 órai kötelező zárást este nyolcra tolták ki. Svédországban és Dániában heti 131 órában szabták meg a nyitva tartás felső határát, Írországban és Nagy-Britanniában nincs korlátozás.
