Júliusban hét hónapja nem látott magasságba emelkedett az eurózóna inflációs mutatója, ami elsősorban az olajárak emelkedésének tulajdonítható, és jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) mérsékelje a jelenleg 2 százalékos irányadó kamatlábat. A 12 tagországban júliusban átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak mint egy évvel korábban, szemben a júniusi 2,1 százalékos rátával, illetve az ECB 2 százalékos küszöbértékével. Az utóbbi 16 hónapban mindössze egy alkalommal volt a célszám alatt a fogyasztói árak növekedési üteme, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a központi bank kamatcsökkentéssel segítse növekedési pályára az európai gazdaságot.
Pénteken látott napvilágot az Európai Bizottság gazdasági kilátásokat vizsgáló felmérése is, amely szerint a gyengülő eurónak, az olajárak hó végi stabilizálódásának és a globális növekedési kilátások javulásának köszönhetően javult júliusban az eurózóna gazdasági bizalmi indexe. A 12 tagország mutatója 96,3 pontról 97,3 pontra emelkedett, meghaladva az előzetes elemzői várakozásokat, amelyek átlagosan 96,7 pontra jelezték előre az index értékét. Az üzleti élet és a fogyasztók várakozásait egyaránt tükröző bizalmi mutató júniusban is javult, ami annak tükrében tekinthető igazán jó hírnek, hogy 2004 októberétől 2005 májusáig folyamatosan romlottak az gazdasági kilátások a tagországokban. A mutató javulása elsősorban az ipari, illetve a szolgáltatói szektor növekvő optimizmusának köszönhető, a kiskereskedők egy kicsit pesszimistábbak lettek, a fogyasztók pedig a korábbiakhoz hasonlóan tekintenek a jövőbe. Bizakodásra adhat okot az is, hogy az eurózóna két legnagyobb tagállamában, Franciaországban és Németországban is a munkanélküliségi ráta csökkenéséről számolt be a statisztika. A francia mutató júniusban 10,2 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött, a német index pedig 11,7 százalékról 11,6 százalékra csökkent júliusban.
Kolozsi Pál