Továbbra is nehéz feladat egy külföldi pénzintézet számára, hogy többségi tulajdonossá váljon valamelyik nagy olasz bankban. A pénteki határidő lejártával a második legnagyobb spanyol bank, a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) jelezte: visszavonja a hatodik legnagyobb olasz bank, a Banca Nazionale de Lavoro (BNL) 85 százalékos részvénypakettjére tett ajánlatát. A 15 százalékos tulajdoni hányaddal már rendelkező BBVA részvényenkénti 2,70 eurós ajánlatát ugyanis az olasz Unipol biztosítótársaság és szövetségesei, amelyek együtt a BNL-ben több mint 41 százalékos részesedéssel bírnak, 1 centtel megfejelték. A BBVA befektetői nem bánkódtak: a remények elszállta után a bank részvényárfolyama 3,6 százalékkal emelkedett.
A Banca Antonveneta (BA) megszerzéséért az ABN Amro szállt ringbe, de a legnagyobb holland bank részvényenkénti 26,50 eurós ajánlatára a nála 26-szor kisebb hazai rivális, a Banca Popolare Italiana (BPI) az utolsó pillanatban 1 eurót ráígért. A történet azonban pénteken új fordulatot vett: az olasz tőzsdefelügyelet, a Consob ugyanis – titkos összejátszás miatt – a 30 százalékos részesedéssel rendelkező BPI és a vele szövetkező, a részvények 5 százalékát magáénak tudó üzletember, Stefano Ricucci szavazati jogát egyaránt felfüggesztette, így a részvényesek mai gyűlésén a részvények közel 30 százalékával rendelkező ABN Amro akár új igazgatótanács megválasztását is kikényszerítheti. Az ügyben hosszú jogi huzavonára számíthatunk, sem a döntést várhatóan megfellebbező BPI, sem az ABN Amro nem fogja egykönnyen feladni.
Az olasz bankszektor mind ez idáig sikerrel védte meg pozícióit a külföldi befektetőkkel szemben, az olasz jegybank 68 éves elnöke, Antonio Fazio vezényletével. Az Európában egyedüliként határozatlan időre, „életfogytig” kinevezett főbankár szerint a külföldi bankok megjelenése az olasz pénzügyi piacon „kulturális akadályokba” ütközik, a valódi ok azonban jóval prózaibb. Az olasz bankok világviszonylatban is kiemelkedően magas díjakat számítanak fel, így egy külföldi tulajdonos – főként egy olyan bank, mint az agresszív akcióiról ismert BBVA – megjelenése komoly árversenyt idézhetne elő, amelynek egyértelműen a hazai szolgáltatók lennének a vesztesei.
Miközben hazai pozícióikat körömszakadtáig védik, az olasz bankok külföldön komoly sikereket érnek el. A legnagyobb skalpot az UniCredit szerezte meg, amely a második legnagyobb német bankot, a Bank Austria révén Kelet-Európában is komoly piaci részesedéssel rendelkező HVB-t szerezte meg. A 15,4 milliárd eurós – hivatalosan összeolvadásként kezelt – ügyletre az olasz jegybank után pénteken a német pénzügyi felügyelet, a BaFin is áldását adta.
Csaba Ferenc