Az EU brüsszeli bizottságának elnöke, José Manuel Barroso – nem utolsósorban az ipari lobbi hatására – visszakozót fújt a környezetvédelemben. A testület tegnapi ülésén döntés helyett csupán megvitatták, hogy milyen irányba haladjon az EU környezetvédelme, milyen arányra törekedjenek a környezetvédelem és a fenntartható növekedés viszonyában. A testületben ugyan többségben vannak a környezetvédelemért felelős Stavros Dimas hét területre érvényes, úgynevezett tematikai stratégiájának a támogatói, de az elnök és a hírek szerint további négy biztos, köztük az iparpolitikáért felelős alelnök, Günter Verheugen óvatosabb. Az EU versenyképességét féltve szívesebben látnák, ha Dimas „olcsóbb” tervezetet nyújtana be. Becslések szerint például a levegő szennyezésével kapcsolatos szabályok 2020-tól az ipart évente 12 milliárd euróval terhelnék meg, amelynek előteremtése aláásná az EU versenyképességét.
Dimas azonban ugyancsak statisztikai adatokkal rukkol elő: a légszennyezés évente negyedmillió ember idő előtti halálát okozza, a tisztább környezettel a költségek négyszeresét takaríthatja meg az egészségügy. A tegnapi vitában az enyhébb törvénykezést pártolók az egyszerűség, a könnyű érvényesíthetőség és a szubszidiaritás (minél alacsonyabb szintű döntés) szempontjaira hívták fel a figyelmet. Jellemző, hogy a vitáról nem Dimas számolt be a sajtó előtt, hanem Barroso szóvivője, aki szerint a testület szeptemberben dönt a légszennyezési direktíváról, a többi hat tematikáról – mint a tengeri szennyezés vagy a hulladékgazdálkodás – az év végére határoznak.
