Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU külügyminiszterei szerint vannak kedvező fejlemények Horvátországban, de továbbra is korainak találják, hogy új időpontot adjanak a csatlakozási tárgyalások márciusban elhalasztott megkezdésére. Akkor úgy ítélték meg, hogy Zágráb nem működik együtt kellő mértékben a háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi bírósággal. A fő probléma az évek óta körözött Ante Gotovina tábornok sorsa: bebizonyosodott, hogy a horvát biztonsági szolgálat középkáderei segítették a tábornokot. Ivo Sanader kormányfő éppen ennek a titkos hálózatnak a fölgöngyölítésére határozott el akciótervet, aminek az EU külügyminiszterei szerint már vannak eredményei, de további erőfeszítéseket várnak Zágrábtól. Az ügyet Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia és Szlovénia tartja napirenden, és nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint elképzelhető, hogy még az idén megkezdjék a tárgyalásokat, akkor is, ha Gotovina nem kerül elő.
Borúsabb a kép Törökország csatlakozási perspektíváját illetően. A külügyminiszterek egyelőre nem hagyták jóvá az Európai Bizottság által kidolgozott tárgyalási kerettervet, amelynek alapján október 3-án megkezdenék a tárgyalásokat Ankarával. Az osztrák diplomácia vezetője, Ursula Plassnik nehezményezte, hogy a Törökországról szóló bizottsági országjelentés publikálásának időzítése október 3. utánra esik. Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter a külügyminiszternél is elutasítóbb álláspontot képvisel: a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy Ankarával nem a teljes jogú tagságról, hanem egy kivételes, egyedi partneri viszonyról kellene megállapodni. Szerinte a csatlakozási tárgyalások megkezdését a nagyobb tagállamok lenyomták Ausztria torkán. Eddig Párizs és Bécs jelentette be, hogy a török csatlakozásról referendumot ír ki.
