Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
London nemes versenyben végül legyőzte a legesélyesebbnek tartott Párizst: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) neki ítélte a 2012-es nyári olimpia rendezésének jogát, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a brit főváros ígérte a legnagyobb összegű beruházást. Igaz, ezek java része a versenyben végig hátrányának számító elmaradott infrastruktúra, elsősorban a tömegközlekedés korszerűsítését célozza – 13,7 milliárd dollárt fordítanak erre. Magukra a játékokra 2,46 milliárd dollárt szánnak, az olimpiai infrastruktúra megteremtésére pedig 2,1 milliárdot, amiből 700 millió jut az új sportlétesítményekre, 800 millió az olimpiai parkra és 600 millió utakra, vasutakra.
A olimpiai park központi létesítménye egy 80 ezer ember befogadására alkalmas stadion lesz London eddig elhanyagolt keleti részén, amelynek új életet adnak a létesítmények. Itt épül meg az olimpiai falu 7860 kétágyas szobával, valamint 12 sportág létesítményei. Ezen a környéken, a szegénynegyedben nőtt fel David Beckham, a világhírű focista, aki elkísérte Tony Blair miniszterelnököt Szingapúrba, a NOB tanácskozásának helyszínére, hogy London mellett lobbizzon. A vesztes Párizs tulajdonképpen nem ígért sokkal kevesebbet: a játékokra még többet is adtak volna: 2,65 milliárd dollárt, míg az olimpiai játékok infrastruktúrájára 6,2, Párizs fejlesztésére 4 milliárd dollárt szántak.
Ken Livingston londoni főpolgármester arra számít, hogy 1948 után a második londoni olimpia 9 milliárd dollárnyi befektetést fog a városba vonzani. Senki se akar hallani Athén példájáról, ahol az olimpia a tervezettnél 56 százalékkal többe került, és jelentősen hozzájárult a költségvetési hiány felduzzadásához. A görögök egyedül a biztonsági intézkedésekre mintegy 1,5 milliárd dollárt költöttek, s ezek vélhetőleg Londonban se lesznek elkerülhetőek, pedig a korábbi olimpiák többségének összköltsége nem volt több ennél. Az eddigi tapasztalatok ellentmondásosak, de a szakértők szerint nem minősíthető tipikusnak Los Angeles példája, amely 1984-ben nyereséges olimpiát rendezett. A helyzet ugyanis azóta drasztikusan megváltozott. Nemcsak a biztonsági költségek miatt, hanem azért is, mert a tévétársaságok egyre kevésbé hajlandók megfizetni a közvetítési jogokért kért óriási összegeket.
A londoni kereskedelmi kamara felmérése szerint a fővárosi cégek több mint kétharmada támogatja az olimpia megrendezését, amiből az egész országnak haszna lesz, s azt várják tőle, hogy már a felkészülés új lendületet ad a lassuló gazdaságnak. Csupán az építőiparban mintegy 70 ezer munkással többre lesz szükség a jelenleginél. A bírálók egyik legfőbb érve, hogy tartani kell a lakbérek emelkedésétől abban a városban, amely már most is Tokió és Oszaka után a legdrágább a világon. A NOB döntésének hírére a font azonnal erősödött a dollárral szemben, és reagáltak a részvényárfolyamok is. Erősödtek a brit építőipari, szállodai, catering és szórakoztatóipari cégek papírjai és gyengültek az ugyanezen a területeken érdekelt francia cégek árfolyamai.
