Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió 2007–2013 közötti költségvetéséről történő megállapodás esetleges meghiúsulása közvetve befolyásolja az unió 2007-re tervezett bővítését Romániával és Bulgáriával. A két országgal kötött uniós csatlakozási szerződés csak azt követően lép érvénybe, hogy a tagállamok ratifikálták, következésképpen az abban szereplő, egyébként konkrét összegek – agrártámogatás, vidékfejlesztés, felzárkóztatási alapok – is csak ebben az esetben nyernek megerősítést. Ezt követően viszont a 2007–2009 közötti évekre vonatkozó összegeken nem lehet változtatni abban az esetben sem, ha az EU 2007–2013 közötti költségvetési terve, amelyről a múlt heti csúcson nem sikerült megegyezni, nem készülne el. Új uniós költségvetés híján a vonatkozó szabályok értelmében az unió 2006-os költségvetése válik hatályossá 2007-ben az inflációs korrekcióval, így ebből az amúgy is szűkös forrásból kellene kigazdálkodni a Romániának és Bulgáriának járó évi több mint hárommilliárd eurót. Ugyanakkor az Európai Parlamenttel kötött, úgynevezett intézményközi megállapodásban rögzítették, hogy a 2009 utáni évekre megállapított összegek csupán jelzésértékűek, azokat egyik fél sem tekinti kötelezőnek. Ez a kitétel volt a feltétele annak, hogy az EP tavasszal áldását adta a két ország csatlakozási szerződésére.
A bővítés ily módon csak a ratifikációs folyamat kitolásával, vagy ennek lezárulása után az úgynevezett védzáradék alkalmazásával halasztható el. A csatlakozási szerződésben szereplő védzáradék felhatalmazza a tagállamokat, hogy súlyos hiányosság esetén egy évvel elhalasszák az új tagok felvételét. Az alkotmány leszavazása utáni „bővítési fáradtság”, no meg a költségvetési megállapodás hiánya, illetve a főösszegekről folyó vita reálissá teszi a feltételezést, hogy valaki kezdeményezi majd a halasztást. Ilyen irányú hangokat hallani a német ellenzék részéről, amelynek jó esélye van arra, hogy megnyerje a szeptemberi előrehozott választásokat.
