Nemigen fordult még elő az Európai Unió történetében, hogy egy csúcstalálkozó házigazdája, a soros elnök, előre kétségbe vonta volna a csúcs sikerét. Márpedig Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő szinte biztosra veszi, hogy nem állapodnak meg a ma kezdődő csúcson az EU 2007–2013 közötti költségvetési irányelveiről. A főösszeg többé-kevésbé megvan – nyilatkozta Juncker az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán tegnap –, ám eltérnek a nézetek a befizetésekről, a költségvetési tételekről és még arról is, hogy ki számít nettó befizetőnek. Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso fölvetette annak lehetőségét, hogy talán segítené a megállapodást, ha az EU működőképessége megőrzése céljából most olyan büdzsét fogadnak el, amelyet 2008-ban felülvizsgálnának, vagyis csak addig köteleznék el magukat a tagországok.
Az elmúlt napok sűrű diplomáciai egyeztetései csak azzal a kétes előnnyel jártak, hogy rávilágítottak egyrészt Tony Blair brit kormányfő elszigeteltségére, másrészt arra, hogy Jacques Chirac francia köztársasági elnök nem hajlandó engedményre az agrárbüdzsé kérdésében. A borús előjelek nem akadályozzák meg Junckert abban, hogy újabb kompromisszumos ajánlattal álljon elő. Ebben várhatóan érintetlenül hagyja a brit visszatérítés befagyasztásáról szóló korábbi javaslatát, kiegészítve viszont, hogy a legszegényebb új tagállamoknak ne kelljen hozzájárulniuk. Chiracnak bele kellene törődnie abba, hogy az agrárbüdzsé befagyasztásáról szóló 2002-es megállapodást terjesszék ki a bolgár–román csatlakozásból következő kiadásokra. Vagyis ebből gazdálkodják ki a hét esztendő alatt mintegy hatmilliárd eurót kitevő jövedelemtámogatást, amiről Párizs korábban hallani sem akart, mert ez kurtítaná a francia gazdák támogatását.
Tovább csökkentenék a vidékfejlesztési alapot. Az EU-költségvetés nagy nettó befizetői, Németország, Hollandia és Svédország terheit is csökkentenék, míg az új tagállamoknak a strukturális alapok (Napi Gazdaság, 2005. június 15., 6. oldal) feltételeinek enyhítését helyezik kilátásba. További engedmény, hogy a fejlesztési alapokból a bizottság által javasolthoz képest megemelt előleget fizetnek a projektek előkészítésére, beindítására – az új tagországoknak három évig 12-15 százalékot.
Gordon Tamás