Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU soros, luxemburgi elnökségének immár negyedik, kompromisszumos javaslata tovább zsugorítja a 2007–2013 közötti időszakra tervezett uniós költségvetést. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,06 százalékát kitevő új javaslat főként két tételnél jelent módosítást: a versenyképesség javítására a hét esztendőre összesen 74 milliárd eurót szánna, szemben a brüsszeli bizottság által indítványzott 122 milliárddal. A elmaradott régiók, illetve tagállamok felzárkóztatására a GNI 0,37 százalékát irányozza elő, ami 31 milliárddal kevesebb, mint a brüsszeli 0,41 százalék, azaz 336 milliárd. Bár a megfigyelők szerint a fő kedvezményezettek nagy vonalakban el tudják fogadni a lefaragásokat – legalábbis ha a felzárkóztatás kohéziós alapjának a feltételei enyhülnek. Ez elsősorban az ún. N+2 szabályt érintené, aminek értelmében adott projektet be kell fejezni a tárgyévtől számított második év végéig, ellenkező esetben vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást. Az új tagállamok szerint nagyobb szabású beruházások esetében ez nehezen tartható.
A hat nettó befizető tagállam ugyanakkor a GNI 1 százalékánál nemigen hajlandó többet fizetni. Közülük Párizs és Berlin hajlik a leginkább a kompromisszumra, míg Hollandia és Nagy-Britannia a legkevésbé. Utóbbira egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy mondjon le az 1984-ben kiharcolt költségvetési visszajuttatásról. A tagállamok a jövő heti csúcsra tervezik a megállapodás tető alá hozását, amiben még a hét végi külügyminiszteri vita is segíthet. A pénzügyminiszterek ugyanakkor újra elutasították a gondolatát is annak, hogy érdemben foglalkozzanak két olasz miniszter felvetésével, miszerint Róma térjen vissza a lírához. „Ha minden hülyeségről vitatkoznánk, emelni kellene a találkozóink számát...” – fogalmazott Jean-Claude Juncker, az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg miniszerelnöke. Ami az euró árfolyamának alakulását illeti, a Nemzetközi Valutaalap európai részlegének igazgatója, Michael Deppler üdvözölte a valuta gyengülését, ami kedvez az exportőröknek. Kamatcsökkentésre szerinte csak akkor van szükség, ha az eurózóna gazdasága nem kap erőre. Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet határozottan kizárta a kamatcsökkentés lehetőségét.
