Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár szombati találkozójukon az Európai Unió alkotmánya ratifikációjának folytatására szólítottak fel, mondván, az EU-polgároknak joguk van akaratuk kifejezésére. Kérdéses azonban, hogy a francia béna kacsa és a német döglött kacsa – ahogyan a londoni Times nevezte a két politikust – keresztül tudja-e vinni szándékát. A francia és a holland elutasítás nyomán Londonban Jack Straw külügyminiszter ma várhatóan bejelenti a brit referendum jegeltetését, noha az uniós intézmények vezetői azt szeretnék, hogy bármilyen döntés szülessen is, azt közösen hozzák meg a tíz nap múlva esedékes brüsszeli csúcstalálkozón. Szintén a halasztást fontolgatják Svédországban és Dániában. Brüsszel sem egységes az ügyben, az Európai Bizottságban a brit Peter Mandelson és a német Günter Verheugen képviselnek különvéleményt, szerintük az alkotmány kínos bukásához vezet, ha most folytatják a népszavazásokat.
A kínálkozó kompromisszum az lehetne, ha a jövő heti csúcs gondolkodási szünetet határozna el, hogy a tagállamok választ találjanak az alkotmány leszavazására, és a hogyan továbbra. Az alkotmány szövege úgy rendelkezik, ha 2006 októberére a tagállamok négyötöde már ratifikálta, de a többieknek gondjuk van vele, akkor a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács foglalkozik a problémákkal. A ratifikációt önkényesen lefújni nem lehet, erről a többiekkel kell konzultálni.
A kialakult helyzetben erősödik a populizmus is, amit jól mutat Roberto Maroni olasz népjóléti miniszter követelése, hogy Olaszország térjen vissza a lírához, mert az euró gazdasági hanyatláshoz vezetett. A kormány azonnal lesöpörte az asztalról az Északi Ligához tartozó politikus felvetését, az Európai Bizottság szintén kizárta az eshetőséget, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke pedig abszurditásnak azt.
A júniusi csúcsot egyébként eredetileg a 2007–2013-as költségvetésnek szentelték, de a politikai légkör aligha kedvez a megállapodásnak. Bár a nettó befizetők közül Németország és Franciaország hajlana valamilyen kompromisszumra, Hollandia még ragaszkodik ahhoz, hogy a büdzsé csak a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékát tegye ki, szemben a Brüsszel által kért 1,14 és a luxemburgi elnökség által legutóbb javasolt 1,056 százalékkal szemben.
