Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Parlament (EP) első olvasatban megszavazta az immár harmadik direktívát, amelynek célja az illegális pénzmozgások, a pénzmosás megakadályozása. Ennek értelmében a bankoknak és egyéb pénzügyi intézményeknek, valamint a közjegyzőknek, ingatlanközvetítőknek és ügyvédeknek jelenteniük kell minden 15 ezer eurót meghaladó készpénzt érintő tranzakciót, vagy ha ügyfelük gyanús, vélhetően pénzmosással összefüggő üzletben vesz részt. A pénzintézeteken kívül az aukciósházaknak, játéktermeknek és ékszerboltoknak is ilyen esetekben ragaszkodniuk kell a kliens személyazonosságának megállapításához.
A direktíva egy nemzeti hatóság felállításáról is rendelkezik, amely a beérkező információkat a megfelelő szervekhez továbbítja. A cél a szervezett bűnözés visszaszorítása és a nemzetközi terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. Az irányelv előírja azt is, hogy a bankoknak – állami segítséggel – gondoskodniuk kell személyzetük kiképzéséről, vagyis az alkalmazottaknak meg kell tanulniuk a „pénzmosó” ügyfél fejével gondolkodni, hogy időben felismerjék a gyanús üzelmet. Az EP-ben nagy viták voltak az új direktíváról, sokan a személyiségi jogokat féltették, elsősorban az ártatlanság vélelmének elve alapján. Az EP-nek sikerült elérnie, hogy nemzeti hatáskörben maradjon annak eldöntése, hogy tájékoztassák-e az érintetteket az ellenük folyó vizsgálatról. A szigorúbb változat hívei ez ellen foglaltak állást, azzal érvelve, hogy a vizsgálatot eredménytelenségre kárhoztatja az idő előtti tájékoztatás. A polgári jogok védői a tagállamok eltérő joggyakorlatára, hagyományaira hivatkoztak és ragaszkodtak ahhoz, hogy erről ne rendelkezzen a direktíva, illetve hagyja nemzeti hatáskörben. A direktívát az EU-pénzügyminiszterek június 7-én várhatóan megerősítik és hatálybalépésével érvényüket veszítik a korábbi, hasonló céllal hozott rendeletek.
