Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Parlament (EP) leszavazta a munkaidő-direktíva Európai Bizottság által javasolt módosítását, amelynek értelmében a tagállamok az irányelv általános rendelkezéseitől eltérve lehetővé tehetnék, hogy a munkavállalók „önszántukból” a megengedett heti maximum 48 óránál többet dolgozzanak. Az EP a direktíva hatálybalépését követően legfeljebb három esztendőt ad a kivételek, az úgynevezett opt-out fölszámolására. A képviselők ugyanakkor elfogadták azt a brüsszeli javaslatot, amely az átlagos munkahét meghatározásánál a rugalmasság érdekében négy hónapról tizenkettőre növelné a vizsgált referenciaidőszakot. Nem ért egyet viszont az EP azzal, hogy a munkavállaló ügyeleti ideje megállapításánál különbséget tegyenek aktív és nem aktív órák között. Eszerint az orvosi ügyelet mindenképpen munkaidőnek számít, függetlenül attól, hogy az orvost riasztották-e beteghez vagy idejét pihenéssel töltötte.
A direktívatervezet tekintetében maguk a tagállamok sem egységesek. Nagy-Britannia vezeti azt a csoportot, amelynek tagjai szabadon kívánnak dönteni a maximális munkaidőről és az új tagok egy része is hozzájuk sorolható, míg a másik tábor élén Svédország áll. Vagyis a liberális gazdaságpolitika csap össze a szociális Európával. Az Európai Bizottság továbbra is a rugalmasabb eljárást, szabályozást szorgalmazza. Az európai szakszervezetek maradéktalanul üdvözölték az EP döntését, míg a munkaadók szövetségének állásfoglalása szerint az EU versenyképessége forog kockán, ha elutasítják a javaslatot. A tagállamok június 3-án foglalkoznak a kérdéssel, és megfigyelők szerint nem várható gyors döntés, annál is inkább, mert az EU-alkotmányról folyó vitákon éppen a szociális vívmányoktól való félelem került előtérbe.
