Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Piacnyitás, energetikai, hírközlési és közlekedési együttműködés, uniós segítség az orosz piacgazdaság kibontakoztatásában, tudományos-kulturális kooperáció, kül- és biztonságpolitikai konzultációk: ezeket a területeket öleli fel az EU és Oroszország keretmegállapodása. Az igazságügyet is felölelő negyedik terület legfontosabb kérdésében csak azt rögzítették, hogy tovább folynak a tárgyalások a vízumkönnyítésről, amelyet az EU összekapcsol a toloncegyezmény megkötésével (NAPI Gazdaság, 2005. május 10., 2. oldal). A külpolitikai egyeztetésektől az EU azt várja, hogy közelebb jutnak az úgynevezett befagyott konfliktusok megoldásához, mint például az örmény–azeri vita tárgyát képező Karabah autonóm terület jövőjét illetően. Moszkva elismeri, hogy az EU közvetítő szerepet tölthet be annak érdekében, hogy Oroszország teljesítse 1999-ben tett, de máig nem teljesített ígéretét, amely szerint kivonja csapatait Grúziából és Moldáviából. A balti országok esetében Moszkva követeli az orosz kisebbség jogainak garantálását, amire az EU válasza a csecsen kérdés rendezetlensége. Brüsszel igyekszik elérni, hogy az ez évre tervezett választásokat tisztességes körülmények között tartsák meg.
A megállapodás mindkét részről pragmatikus hozzáállást tükröz: Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU (az uniónak Oroszország viszont csak az ötödik), viszont a 25-ök olaj- és gázszükségletük harmadát Oroszországtól szerzik be. Az EU a tavalyi bővítés után területileg közelebb került Oroszországhoz és a korábbinál is erősebben érdekelt abban, az ne legyen esetleges válságok forrása.
