Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utolsó pillanatig kétséges, sikerül-e széles körű, négy átfogó területre kiterjedő megállapodást aláírni a mai moszkvai EU–orosz csúcstalálkozón. A gazdaság, az igazságügy, a kül- és biztonságpolitika, valamint a kultúra és oktatás területén régóta folynak a tárgyalások, és bár kevés nyitott kérdés maradt, ezekben az utóbbi hónapokban már alig történt előrehaladás. A kereskedelem területén lényegében egyetlen lezáratlan probléma van, a Szibéria fölötti légteret használó uniós légitársaságok különadója, amelytől Moszkva hírek szerint hajlandó eltekinteni, de még vita van a fokozatosság üteméről. Súlyosabbnak tűnik a vízumkönnyítésre irányuló orosz követelés ellentételezése. Az EU elvileg nem zárkózik el a beutazási engedélyek rugalmasabb kiadásától, ezt azonban az illegális orosz bevándorlók visszafogadásához köti. A toloncegyezményt viszont Moszkva azzal utasítja el, hogy nem vállalhat felelősséget a szomszédos ázsiai országokból Oroszországon keresztül az EU-ba utazottakért.
Az EU–orosz kapcsolatokat beárnyékolja a második világháború befejezésének 60. évfordulóján a balti országokról kirobbant vita is, mivel ezek - uniós támogatással - elvárják Moszkvától, hogy ismerje el: a háború vége számukra nem fölszabadulást, hanem orosz önkényuralmat hozott. Günter Verheugen, a brüsszeli bizottság iparpolitikáért felelős német tagja fölszólította Moszkvát, ismerje el, hogy erőszakkal foglalta el a balti államokat, amit Oroszország brüsszeli képviselője visszautasított.
