Az Európai Parlament (EP) szakított a korábbi bővítési hagyománnyal, és még nem adja meg a megfigyelői státust a bolgár és román képviselőknek. Jóllehet a múlt hónapban az EP hatalmas többséggel áldását adta a csatlakozási szerződésre, a konzervatív néppártiak a szocialistákkal szövetkezve most úgy döntöttek, hogy egyelőre várjon a két ország, és legkorábban 2006. január 1-jén delegáljanak megfigyelőket az EP-be – ha nem kerül sor a védzáradék beélesítésére, amely egy évvel elhalaszthatja bármelyikük csatlakozását. Abban az esetben a megállapodás szerint automatikusan egy esztendővel később foglalhatják el helyüket a megfigyelők. Történik mindez annak ellenére, hogy mindkét tagjelölt országgal aláírta az EU a csatlakozási szerződést. A korábbi bővítésekkor ez volt az irányadó, például a magyar megfigyelők is ezt követően költöztek be az EP-be.
A két legnagyobb frakció összefogása ellen csupán az európai liberálisok tiltakoztak. Vezetőjük, Graham Watson, közleményben tudatta, mennyire nincs ínyére ez a megkülönböztetés, és elítélte, hogy az EP kettős mércét alkalmazott. „Ahol megvan a kellő akarat, ott a módot is meg lehet találni” – utalt arra, hogy a több mint ötven új képviselő „integrálódása” gyakorlati nehézségeket teremthet. Tény, hogy a két ország csatlakozásával újabb két hivatalos nyelvvel gyarapodik az EU, és a fordítói-tolmács gépezet mellett megoldást kell találni a helyszűkére is, ám ezek a problémák előbb-utóbb úgyis választ igényelnek.
