Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán tegnap aláírták a csatlakozási szerződést Romániával és Bulgáriával. A két országnak még 20 hónapja van a tényleges csatlakozásig a vállalt kötelezettségek teljesítésére, de jelzi az uniós aggályokat, hogy Edmund Stoiber bajor miniszterelnök néhány napja még a tárgyalások újranyitását követelte, attól félve, hogy a régi tagok hátrányos versenyfeltételekkel szembesülnek a két ország alacsony bérköltsége és társasági adója miatt. Szófia viszont attól tart, ha a tagállamok élnének a Romániával szemben a csatlakozási szerződés védzáradékában rögzített jogukkal, és egy évvel elhalasztanák Bukarest felvételét, akkor a politikai egyszerűség okából ez automatikusan vonatkozna Bulgáriára is.
A tagállamok tegnap első alkalommal ismertették részletes elképzeléseiket a 2007–2013 közötti uniós költségvetési tervekről miután a soros luxemburgi elnökség asztalra tette javaslatát. Ez középutas megoldást kínál a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,14 százalékát javasoló brüsszeli bizottság és a hat nettó befizető által ajánlott 1 százalék között. Általában fűnyíróelvszerűen csökkentené a tételeket, az új tagállamok pedig a fejlesztési pénzekből GDP-jük nagysága alapján részesülnének. A legszegényebb tagországok GDP-jük 4 százalékára, Magyarország pedig, amely az uniós átlag körülbelül 50-55 százalékán áll, a GDP-je 3,7 százalékára számíthatna. A javaslat azonban Baráth Etele, az európai ügyek tárca nélküli minisztere szerint nem talált lelkes fogadtatásra.
Ugyanakkor lazulni látszik a hatok frontja, Svédország és Hollandia is úgy nyilatkozott tegnap, hogy a rászorultak támogatására kell összpontosítani, és számukra ez a régi tagok rovására történne. Az újak lényegében egységesen tartják magukat ahhoz a követelésükhöz, hogy a támogatások mértéke nem lehet kevesebb a GDP 4 százalékánál. A magyar álláspont ezt annyival egészíti ki, hogy tarthatatlan volna, ha a fejlesztési alapokból részesülő régi tagoknál az egy főre jutó támogatás nagyobb lenne az új tagállamokénál. Erősen védik érdekeiket azok a mediterrán országok, amelyek fejlettsége az újak csatlakozása következtében statisztikai értelemben javult, és ezért elveszítenék jogukat a további támogatásra.
