Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint egyre kisebb az esélye annak, hogy az Európai Unió, amint azt tervezte, júniusban feloldja a Kína ellen 1989 óta érvényes fegyverembargót. A hét végi luxemburgi informális külügyminiszteri találkozón egyre többen hangoztatták kétségüket, és bár hivatalosan továbbra is napirenden szerepel a kérdés, valószínűtlen, hogy júniusig, még a luxemburgi elnökség idején konszenzusra jutnak. Csupán azt erősítették meg, hogy Luxemburg tető alá hozza a fegyverexport-magatartás kódexét, amelyben pontosan körülírják, milyen feltételek teljesülése esetén és mely fegyvertípusokra adható exportengedély. A politikai feltételek között szerepel az illető ország geopolitikai szerepe, a térség stabilitása és megvizsgálják, hogy az ország – ebben az esetben Kína – tiszteletben tartja-e a polgári jogokat. Pekingtől elvárják, hogy ratifikálja az emberi jogokról szóló jegyzőkönyvet, és a bebörtönzöttek szabadon bocsátását.
Vita folyik a kódex kötelező érvényéről és ezzel összefüggésben arról, hogy kinek a hatásköre legyen az ellenőrzés. A feloldást ellenzők szerint 1989 óta nem változott meg gyökeresen az embargóhoz vezető emberjogi helyzet és a közelmúltban elfogadott, Tajvan teljes elszakadásának esetlegesen fegyverrel való megakadályozását kimondó kínai parlamenti felhatalmazás is az exportengedély ellen szól.
Az év második felében az embargó feloldását ellenző Nagy-Britannia veszi át a stafétabotot Luxemburgtól, és Londonnál aligha kap prioritást a kérdés. Az embargót főként Párizs és Berlin tartotta anakronisztikusnak, bár Joschka Fischer külügyminiszter – alighanem pártja, a német zöldek nyomására – most már maga is az emberi jogokra helyezte a hangsúlyt, jelezve, hogy Pekingen a sor, míg francia kollégája, Michel Barnier szerint elérhető a konszenzus a feloldásról.
