Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerbia-Montenegró teljesíti a szükséges politikai és gazdasági feltételeket ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióval a stabilitási és társulási megállapodásról, amely első szerződéses kapcsolata lesz a 25-ökkel. Ez ugyan még messze van a teljes jogú uniós tagságtól, de a szabad kereskedelmet is magában foglaló megállapodást a tagság egyfajta előszobájának tartják. Brüsszel ezzel honorálja, hogy Belgrád az utóbbi időben feltűnő készséget mutatott a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködésben, idén már 12 körözött jelent meg az ENSZ bíróságán. Ha a tagállamok is rábólintanak a bizottsági jelentésre – ez csupán formalitás – nyár körül megkezdhetik a tárgyalásokat, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján körülbelül egy évet vesznek igénybe. A cél az, hogy az ország átvegye és alkalmazza az EU törvénykezését olyan fontos területeken, mint a közbeszerzés, a versenypolitika, vagy a szellemi termékek jogvédelme. A bizottság jelentős anyagi és „know-how”-támogatást nyújt, elsősorban a szerb-montenegrói közintézmények kiépítésében, ami egyaránt vonatkozik a helyi és a központi adminisztrációra. Az a tény, hogy egy laza államszövetségről van szó, a bizottságot úgynevezett ikerstratégia kidolgozására kényszerítette. Vagyis miközben a központi szervekkel tárgyal a szövetségi kormány kompetenciájába tartozó kérdésekről, mint a külügy vagy a biztonságpolitika, addig a két kormánnyal külön egyezkedik például gazdasági, kereskedelmi ügyekről. Az EU 2000-ben elsőként Horvátországgal kezdte meg, majd Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával is megkezdhetőnek ítélte a tárgyalásokat a stabilitási és társulási egyezményről.
