Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tagállamok nagy többsége nem kezdené meg a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal az eredetileg március 17-ére tervezett időpontban, mert Zágráb nem teljesítette az EU múlt decemberi csúcsán támasztott feltételt, amely szerint együtt kell működnie a háborús bűnöket kivizsgáló hágai ENSZ-törvényszékkel. Ez gyakorlatilag a háborús bűnök elkövetésével vádolt Ante Gotovina tábornok elfogását és kiadatását jelenti. Carla del Ponte főügyész, az EU soros elnökének, a luxemburgi kormányfőnek küldött levelében megállapítja, hogy Zágráb csak a közelmúltban fagyasztotta be Gotovina bankszámláját és állította le nyugdíjának folyósítását. Del Ponte emellett kémtevékenységgel vádol horvát hivatalos köröket, amelyek illegális úton jutottak hágai bizalmas anyagokhoz.
A tárgyalások megkezdését főként Nagy-Britannia és az északi országok ellenzik. A korábbi támogatók, mint Németország és Ausztria visszavonulót fújtak, így Szlovénia és Magyarország az EU-nagykövetek tegnapi tanácskozásán látványos kisebbségben maradt azzal az érveléssel, hogy nincs bizonyíték Zágráb együttműködési készségének hiányára és nem válhat a csatlakozási folyamat egyetlen ember túszává. Mindazonáltal a végső döntést a március 16-i EU-külügyminiszteri találkozón hozzák meg – a tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés kell – addig tulajdonképpen időt adnak Gotovinának, hogy önként adja fel magát. Nevük elhallgatását kérő uniós diplomaták szerint ha ez nem is történik meg, de Zágráb megfelelő együttműködési készségről tesz tanúbizonyságot, akkor még a luxemburgi elnökség alatt, júniusban megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.
