Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az amerikai elnök európai látogatásának első állomásán, a belga fővárosban tartott kulcsfontosságú beszéde a transzatlanti kapcsolatok új fejezetét nyitotta meg. Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót nem oszthatja meg semmi, az erős Európa Washingtonnak is érdeke – szögezte le. Az izraeli–palesztin válság rendezése közös cél, és megismételte, hogy készek a palesztin államiság megteremtését anyagilag támogatni. Békülékenyebb hangot ütött meg az EU-val szemben, amikor elismerte a diplomácia jelentőségét az iráni atomprogram leállításában, sőt, eltérve korábbi követelésétől, most azt hangsúlyozta, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere – a nukleáris energia békés felhasználásának kérdését tulajdonképpen nyitva hagyta. Bush láthatóan kerülte a megosztó kérdéseket, bár a kiotói megállapodás kapcsán elmondta, hogy Washington nem akar saját felelőssége elől kitérni, és környezetbarát technológiákat, nagyszabású műszaki fejlesztéseket ígért az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.
Bush a globális felzárkózás eszközeiként az alacsony adókat és stabil pénzügyi rendszert nevezte meg. A harmadik világ számára elengedhetetlennek tartja a piacok felszabadítását, a fejlődő országok számára meg kell nyitni a piacokat. Bush figyelmeztette Moszkvát, hogy ne tévessze szem elől a demokratikus értékeket, a jogbiztonságot és a sajtószabadságot. Az EU-nak is érdeke, hogy Ukrajna utat találjon az euroatlanti családba – mondta az amerikai elnök.
Bush ma a NATO és EU 25 tagállama vezetőivel találkozik. Megállapodtak, hogy csak tízen szólalnak fel, egyenként négyperces beszédben vázolják fel az EU közös álláspontját. A francia elnök az európai integráció jövőjéről, a német kancellár Iránról, a brit kormányfő a Közel-Keletről, a magyar miniszterelnök Ukrajnáról fog szólni.
