Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gordon Tamás / Brüsszel
Ma lépett hatályba az évszázad alighanem legfontosabb környezetvédelmi szabályozása, az úgynevezett kiotoi jegyzőkönyv, amely a föld légterének felmelegedéséért felelős üvegházgázok kibocsátásának korlátozását tartalmazza. A japán Kyotoban 1997-ben határozták el, hogy 2012-re az üvegházgázok - elsősorban a széndioxid - 1990-es kibocsátási értékét 5,2 százalékkal csökkentik. Az EU nyolc százalékot, Japán hatot, Washington hetet vállalt. A kiotoi protokoll hatályba lépéséhez szükség volt azoknak az országoknak a ratifikációja, amelyek az üvegházgázok 55 százalékát juttatják a légtérbe. Miután az Egyesült Államok visszakozott, ezt csak nyolc év múlva, Oroszország megnyerésével érték el. (Az EU számos engedményt tett Moszkvának, például segítette, hogy csatlakozhasson a Kereskedelmi Világszervezethez, a WTO-hoz.) Az országok pontokban jelzett kibocsátási értéket kaptak, amit a nagy ipari szennyezők között szétosztottak. Ezután a hőerőművek, más energiaigényes gyárak dönthetnek arról, hogy környezetbarát eljárással csökkentik-e a szennyezést, ebben az esetben értékesíthető pontfölöslegük marad. Azok a cégek, amelyek viszont nem tartják kifizetődőnek az új technológiát, további pontokat vásárolnak egy tőzsdéhez hasonló kereskedés során, hogy "legalizálják" szennyezésüket. A fejlődő országok, amelyek még sokáig nem fogják kimeríteni a számukra engedélyezett pontokat, eladhatják fölöslegüket és ebből finanszírozhatják a környezetkímélő eljárást. Ezenkívül ponthoz lehet jutni oly módon is, ha az ipari országok vállalják a harmadik világ országaiban új erdők telepítését, vagy az alternatív energiaforrások létesítését. Bár annak idején Bill Clinton volt amerikai elnök kormánya maga is az aláírók között volt, és utóda, George Bush 2001-ben látványosan szakított Kiotoval, már Clinton idején jelezte a szenátus, hogy nem szavazza meg Kiotot,. Ha történetesen Bush ma mégis jobb belátásra térne, akkor megint csak alulmaradna a szenátussal szemben. Az amerikaiak arra hivatkoznak, hogy Kioto akadályozza a versenyképességet és a gazdasági növekedést. Az amerikai távolmaradás miatt sokan szkeptikusak a jövő miatt.. A szakértők szerint 2012-ben csupán 2 százalékkal csökken majd a kibocsátási érték, és ez kevés ahhoz, hogy a föld felmelegedését a kívánt szinten tartsák. Szerintük 2050 tájékán már legalább 50 százalékos értékcsökkentésre lesz szükség.
