A Rosznyefty állami olajvállalat nem tudja birtokba venni a Jukosz egykori fő termelőegységét, a Juganszknyeftyegazt, amit a Jukosz 27 milliárd dolláros adótartozása miatt elrendelt decemberi kényszerárverésen vásárolt meg 9,3 milliárd dollárért. Az ügyletet eleve bizonytalanná teszi, hogy senki sem tudja, mennyit fizetett ki ténylegesen a Rosznyefty ebből az összegből és milyen forrásból. Ráadásul az állami olajcégnek azzal kellett szembesülnie, hogy a Juganszk vagyonával garantált 1 milliárd dolláros banktartozást is vissza kell fizetnie ahhoz, hogy kezdeni tudjon valamit a megvásárolt céggel. A kölcsönt még a Jukosz vette fel, de a hitelező tíz nyugati bank kikötötte, hogy a fedezet a Juganszk vagyona.
Ez azt jelenti, hogy a Rosznyefty maga nem használhatja hitelfedezetként a Juganszk napi egymillió hordós olajtermermelését mindaddig, amíg ezt a hitelt vissza nem fizeti. Márpedig a Rosznyeftynek, amelynek könyv szerinti értéke háromszorosát kellett kifizetnie a Juganszkért, további forrásokra van szüksége még akkor is, ha egyes vélemények szerint rövidlejáratú hitelt kapott állami bankoktól.
A Vedomosztyi orosz kormánytisztviselőktől úgy értesült, hogy a Rosznyefty a CNPC kínai olajóriással tárgyal egy 6 milliárd dolláros hitelről, amire a Kínába irányuló majdani export szolgálna fedezetként.
A Kreml gondjait csak növeli, hogy a Jukosz ügyének alakulása, amit maga akart irányítani, a texasi bíróságtól és londoni bankoktól is függ. A Jukosz december 14-én csődvédelmet kért a houstoni bíróságtól, amely ideiglenesen leállította a cég hitelezőinek kielégítését és megtiltotta a bankoknak, hogy finanszírozzák a Juganszk megvásárlását. A bíróság február 16-án határoz véglegesen arról, illetékes-e az ügyben, és az orosz kormánynak láthatóan nincs terve arra az esetre, ha a bíróság ellene dönt. Márpedig ez azzal a következménnyel járhat, hogy leáll a Juganszk olajexportja, mivel a végfelhasználó nem tudhatja, kié az olajvállalat. Nem kizárt, hogy jelenleg valójában nincs törvényes tulajdonosa az olajcégnek.
Mindez aláássa az orosz kormány tekintélyét, és akadályozza a Gazprom és a Rosznyefty tervezett fúzióját, aminek egyik fő célja, hogy 50 százalék feletti tulajdonrészt biztosítson az államnak a gázmonopóliumban. Emellett nehezíti, hogy a Gazprom, amely 18 milliárd dolláros hitelállományával a legeladósodottabb orosz vállalat, külföldi hitelt kapjon. A Standard & Poor’s ezért mind a Rosznyefy, mind a Gazprom adósságbesorolását felülvizsgálat alá vette.
Gáti Tibor