A tavalyi negyedik negyedévben a pekingi kormányzat erőfeszítései ellenére ismét felgyorsult a kínai gazdaság növekedési üteme. A bruttó hazai termék (GDP) 9,5 százalékkal bővült éves összehasonlításban a harmadik negyedévi 9,1 százalék után, noha az elemzők csak 8,6 százalékra számítottak. A múlt év egészében így 9,5 százalékos volt a növekedés, ami a leggyorsabb az elmúlt nyolc évben. Nem hatott az sem, hogy a jegybank – több mint kilenc év után először – októberben megemelte az irányadó kamatot.
Tény, hogy a negyedik negyedévben és az év egészében is lassult az állóeszköz-beruházások növekedésének üteme, de a dollár gyengülése miatt nőtt a kínai export versenyképessége, a jüan árfolyama ugyanis gyakorlatilag az amerikai fizetőeszközéhez van rögzítve. Emiatt tavaly a vártnál erősebben, 35,4 százalékkal, 593,4 milliárd dollárra emelkedett a kivitel. A külkereskedelmi mérleg többlete így tavaly 32 milliárd dollár volt, ami a legnagyobb az utóbbi hat évben.
Az állótőke-beruházások tavaly 25,8 százalékkal emelkedtek, 1,9 százalékponttal lassabban, mint 2003-ban, így a kormány egyik fő célja teljesült. A külföldi működőtőke-befektetések 13,3 százalékkal, 60,6 milliárd dollárra nőttek. A mezőgazdasági termelés ugyancsak jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági növekedéshez. A gabonatermés 9 százalékkal, 469,5 millió tonnára emelkedett – 1999 óta most először nőtt az éves termelés. Az év végére lelassult viszont a fogyasztói árak emelkedésének üteme: decemberben 2,4 százalékos volt a 12 havi infláció, a legalacsonyabb az utolsó tíz hónapban. Az év egészében azonban így is 3,9 százalék volt az ütem a 2003-as 1,2 százalék után.
Gáti Tibor