Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gerhard Schröder német kancellár a Financial Timesban írt cikkében a brüsszeli bizottság jogkörének súlyos csorbítását javasolja a stabilitási paktum betartásának kérdéseiben. A kancellár szerint a bizottságnak figyelembe kellene vennie az adott ország által végrehajtott szociálpolitikai reformokat, gazdasági teljesítményének alakulását, az esetleges különleges terheket, amik a gazdaság helyzetét nehezítik. Ha a kérdésekre igen a válasz, akkor megbocsátható, ha a GDP-arányos deficit meghaladja a 3 százalékot és több időt kell adni az adott országnak, hogy rendbe tegye államháztartását. Vagyis a kancellár lényegében megfordítja az eddigi elveket: nem a túlzott deficit miatti eljárástól történő eltekintést kötné különleges feltételekhez, hanem magát az eljárást.
A láthatóan főként Németországra szabott szempontok szerint figyelembe kell venni az uniós költségvetéshez való hozzájárulás mértékét, a strukturális reformokat és olyan egyszeri, súlyosabb költségvetési tételeket, amelyek hosszabb távon pénzt hoznak. Emellett engedélyezni kell, hogy stagnálás és ne csak kifejezett recesszió esetén növekedjenek a kiadások. Schröder szerint csak akkor várható a tagállamoktól, hogy gazdaságpolitikájukat összhangba hozzák az uniós célkitűzésekkel, ha kompetenciájukat tiszteletben tartják. Az uniós intézményeknek respektálniuk kell a parlamentek költségvetési szuverenitását. Ráadásul Schröder nemcsak Brüsszel hatáskörét kurtítaná, de a pénzügyminiszterek befolyását is, hogy ne korlátozzák például a politikai indíttatású nagyobb költségvetési kiadásokat, ezért azt indítványozza, hogy a stabilitási paktum reformjáról ne a miniszterek, hanem a kormányfők döntsenek. Az euróövezet pénzügyminiszterei tegnap este kezdték meg vitájukat a reformról, amelyet ma 25-ös körben folytatnak, és a találkozón rendhagyó módon részt vesz José Barroso bizottsági elnök is. A cél, hogy az EU március 22-i csúcstalálkozóján véglegesítsék a stabilitási megállapodás reformját. A pénzügyminiszterek döntenek arról is, hogy a bizottság ajánlása értelmében eljárást indítsanak-e Athén és Budapest ellen túlzott deficitjük miatt. Kérdés persze, hogy van-e értelme eljárást indítani, amikor éppen napirenden van a paktum reformja. A bizottság szerint a görög és a magyar deficit csökkentése nem tűr halasztást. Az eljárás Athén esetében pénzbírságot eredményezhet, Magyarország esetében nem, mert nem tagja az euróövezetnek, de a szigorúbb, megszorító gazdaság- és pénzügypolitikát akkor is számon kérhetik. A tagállamok megosztottak az ügyben, és nem tekinthetnek el attól, hogy Németország és Franciaország évek óta megsérti a paktumot.
